Cím: 2233 Ecser, Bajcsy-Zsilinszky u. 3.
Igazgató: Aszódi Csaba András
Telefon: +36 29 335 346
Email:
Művelődési Ház - hétfőtől péntekig 8-20 óráig, hétvégén a programokhoz igazodva
Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat - hétfőn és szerdán 8-16 óráig, csütörtökön 8-12 óráig,
ügyvédi tanácsadás minden hónap utolsó péntekén előzetes bejelentkezés alapján
1973-ban Ecser Község Tanácsa épületet vásárolt Művelődési Ház céljaira. Felújítása, korszerűsítése után 1975. április 4-én került sor az ünnepélyes átadásra. Az intézményt Rábai Miklósról nevezték el, a nagy koreográfus emléke előtt tisztelegve.
1997-ben funkcionális és statikai problémák miatt újabb felújítás következett, majd 2008-ban az Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, jelentős anyagi kötelezettségvállalás mellett hozzáfogott az intézmény XXI. századi igényeket is kielégítő felújításához és bővítéséhez.
2010. március 25-én adták át a megújult épületet, melyben a földszinten a kiszolgáló helyiségek mellett egy 190 m²-es rendezvény-terem, 54 m²-es könyvtár, 43 m²-es teleház kapott helyet, míg az emeleten helyezkedik el 92 m²-es házasságkötő terem és az 59 m²-es tanácsterem. Itt alakítottak ki egy önálló kézműves termet, továbbá itt kaptak helyet a Szlovák Önkormányzat és a Családsegítő Szolgálat irodái. A felújítás során az épület korszerű, környezetbarát, energiatakarékos fűtés- és világítástechnikát kapott, és gondoskodtak a szükséges biztonságtechnikáról is.
Az Ecseri Önkormányzat az elsők között alkotott helyi rendeletet az önkormányzat közművelődési feladatairól, mely a Művelődési Ház feladatait, működési körét is meghatározza. Kiemelt szerepet kap a helyi környezeti, szellemi, művészeti értékek, hagyományok feltárása, gondozása, gazdagítása; a helyi közösségi élet segítése; a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtése; a környezet-kultúra javítása; az ünnepek kultúrájának gondozása. A Művelődési Ház állandó székhelyül szolgál olyan nagy létszámú és aktívan működő kluboknak és egyesületeknek, mint például a Nyugdíjas Klub és a Zöld Koszorú Hagyományőrző Egyesület. A településen működő civil szervezetek az Önkormányzat által meghatározott módon vehetik igénybe a Művelődési Ház termeit.
Az intézmény törekedik arra, hogy a településen élők egészen kisgyermek kortól idős korig találjanak a kínálatban nekik szóló programot, és nyitott a céljaival összhangban lévő, minden olyan kezdeményezés iránt, mely a lakosság, a civil szféra vagy a vállalkozások irányából érkezik.
A Művelődési Ház konzorciumi tagként 2009-ben csat-lakozott a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Építő közösségek”, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért programjának 1. köréhez, melynek keretében megindult az intézmény felnőttképzési kapacitásának bővítése.
Az intézmény dolgozói előtt nem kisebb feladat áll, mint hogy a főváros közelsége ellenére, az időközben egyre heterogénebbé váló lakosságot megnyerje a helyi közösségek építése ügyének, felkeltse az érdeklődést a helyi programok iránt, igazi, élő közösségi színtérré varázsolja a Művelődési Házat.
Rábai Miklós táncművész, néptánc-koreográfus, folklorista; Kossuth-díjas (1952), érdemes művész (1967) 1921. április 18-án Békéscsabán született.
Vegytan–természetrajz szakos középiskolai tanárként a békéscsabai Rudolf Reálgimnáziumban tanított, ahol a Batsányi Együttes vezetője volt. Együttesével végezte első néptánckutató útjait, alakította ki első koreográfiáit. 1946–48-ban csoportja Gyulán első helyezést ért el a szabadságharc centenáriuma alkalmából rendezett országos táncversenyen. 1949-től tanított Budapesten, a Testnevelési Főiskola néptánc tanszakán, és az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) táncegyüttest vezette. Együttesével néptáncszviteket mutatott be, valamint a Ludas Matyi c. táncjátékot. Ekkor már készített koreográfiákat.
1950-ben megalakult az Állami Népi Együttes azzal a céllal, hogy magyar népi kultúra, a magyar nép dal-, tánc- és zenekincseinek tárházát felkutassa, ápolja és továbbfejlessze, és azután megszerettesse a magyarokkal és megismertesse más országok népeivel.
Az Együttes szervezői mintegy 1200 énekes és ugyanennyi táncos és zenész közül választották ki az Együttes tagjait. Így jött létre a Magyar Állami Népi Együttes három művészcsoportja: az ének-, zene- és a tánckar. A tagozatok vezetői: Csenki Imre, Gulyás László és Rábai Miklós voltak. Rábai Miklós az Együttes koreográfusa és a tánckar művészeti vezetője, 1965-től haláláig a teljes társadalmi művészeti vezetője volt.
Az Együttes első önálló bemutatóját a Városi Színházban 1951. május 14-én tartották, melyen az Ecseri lakodalmast állították színpadra. Ebben az előadásban korábbi kísérleteit összegezte, így itt jelent meg először az úgynevezett triós műfaj első színpadi kísérlete (Kállai-kettős), az ének–zene–tánckar együttes közreműködése az adott produkción belül.
1958-1961 között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és tánc-drámákon keresztül új formát, a népi balettet alakította ki.
1964–1974 között a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke. 1971-ben lett az Állami Népi Együttes igazgatója. Működése alatt az együttes hét koncertprogramot mutatott be, amelyek többségét ő maga koreografálta. Együttese öt világrész több mint 30 országában lépett fel. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült, a magyar Televízió portréfilmet készített Egy óra Rábai Miklósnál címmel. Még ebben az évben javaslatára indult meg a Balettintézetben a hivatásos néptáncos képzés.
"Modernet, magyart, európait" – vallotta, s deklarált célként a magyar nemzeti balett megteremtését hirdette.
Egyfelvonásos táncjátékaival, egész estét betöltő három felvonásos mesejátékával a táncszínház itthoni megteremtője volt.
1974. augusztus 18-án, Budapesten hunyt el.
Magyar Állami Népi Együttesben bemutatott önálló műsorai:
1956. Kisbojtár
1958. Ballada est: Barcsai szeretője, Kádár Kata, Jóka ördöge
1961. Ecseri lakodalmas
1969. Jeles napok
Válogatás a több mint két évtized koreográfiáiból:
1951. Ecseri lakodalmas, Kállai kettős, Fonó, Üveges tánc, Sarkantyús tánc
1955. Györgyfalvi legényes, Háromugrós
1961. Drágszéli tánc-szvit, Kalotaszegi leánytánc, Farsang Bekölcén, Szüreten, Békési esték, Fergeteges, Első szerelem
1964. Vágyódás, Virágok vetélkedése
1965. Turka (Román karácsonyi játék), „Tavo kiszely, Tavo…” (Szlovák tavaszhívogató), Svatovac (Szerb lakodalmi szokások)
1970. Mártogatós, Palóc bál, Citeraszó
1974. Szól a figemadár, Derecskei verbunk, Sárközi vigasság
Az intézmény a főváros tőszomszédságában, Ecser központjában helyezkedik el, mind a Budapestről, mind az M0-s autóútról jól megközelíthető.
A Művelődési Ház bérbe adja termeit és udvarát családi és céges rendezvényekre, esküvőkre, előadásokra, képzésekre, továbbképzésekre, bemutatókra kiegészítő szolgáltatásokkal is. Intézményünkben melegítő konyha is a vendégek rendelkezésére áll. Kulturált, zárt belső udvarunk biztonságos gyermekes családoknak is. A Művelődési Házban található a település házasságkötő terme is.
Tanácsterem: Kapacitás: 50 fő, felszereltség: székek, asztalok
Kisterem: Kapacitás: 20 fő
Színházterem: Kapacitás: 150 fő, felszereltség: színpad, komplett fény- és hangtechnika, projektor, székek, asztalok
A helyiség- és eszközhasználat bérleti díjairól a konkrét igények ismeretében tételes árajánlatot adunk az érdeklődőknek.
