Elromlott-e a fénysorompó, ha egyik lámpája sem világít?

Nem feltétlenül.
Bár a műszaki meghibásodás nem zárható ki, legtöbbször nem erről van szó. Persze közlekedés során, ha ilyet látunk, meglepődünk, megijedünk, esetleg hangot is adunk nemtetszésünknek. „Megint rossz a sorompó!” Pedig nem romlott el.
Van a fénysorompó működésére magyarázat és követendő közlekedési szabály is.
Mivel a fénysorompó, félsorompó a vasúti biztosító berendezés része, bonyolult szerkezet, ezért most teljes részletességgel egy ilyen cikk keretében nem is lehet leírni minden elemét. Van a neten sok tíz oldalas precíz szakmai anyag erről, aki részletesebb műleírásra vágyik, rá tud keresni.
Mi maradjunk az egyszerű magyarázat talaján, a vasutasoktól pedig előre elnézést kérünk.

A fénysorompót a mi ecseri vasútvonalunkon a vonat vezérli, kivételes esetektől eltekintve (pl.: vágányzár).
Nyílt pályán, illetve egyes állomások területén a vágányon közeledő vonat érzékelőelem segítségével tilos jelzésűre (villogó piros) állítja a fénysorompót 40 másodperccel áthaladása előtt, majd a pirosra állítás után 12 másodpercen belül elindul a csapórúd. A késleltetésre azért van szükség, hogy a hosszabb és lassabb járművek is elhagyják a veszélyes területet; késleltetés hiányában a járművek kárt tehetnének a sorompóban.
Ha az érzékelőelemet, vagy a váltókörzetet a vonat utolsó tengelye is meghaladja, akkor az automatikusan felnyílik, kivéve, ha az ellentétes irányból nem közeledik vonat, mert ekkor az ellentétes irányú érzékelőelem ismét lezárja a fél- és fénysorompót.

Tehát, mit csinál a fénysorompó néhány alkalommal, mikor nem világítanak a lámpái? Úgy mondják, hogy zavar állapotba kerül.

Ez könnyen előfordulhat, ha a vonat az előírt időnél hosszabb ideig tartózkodik abban a térben, amely a fénysorompó két érzékelője között van. Tehát a vonat pirosra állította a fénysorompót, de a meghatározott idő alatt nem tudta feloldani, mert még a feloldó érzékelőelemnél nem haladt át. Ilyenkor kerül zavar állapotba a sorompó. A félsorompó nagyon lassan emelkedni kezd, felnyílik, majd sem piros, sem fehér fényt nem ad a fénysorompó. Ehhez a problémához nem kell sok, elég egy tilos jelző, vagy tilos jelző és egy hosszabb szerelvény. A zavar helyzet magától, mindenféle javítás nélkül elmúlik, ha a szerelvény áthalad az érzékelőn. Ekkor a fénysorompó újra működni kezd.

A fentebb vázolt esetünket is pontosan szabályozza a KRESZ.
Nézzük meg mit ír a vasúti átjáró szabályairól:

Vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések
19. § (1) A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.
(2) A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.
(3) A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színű - sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik.
(4) A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely
a) a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi;
b) a sorompó lezárásának a megkezdését; valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelzi.
(5) A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van.
(6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha
a) az - egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;
b) a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;
c) a teljes sorompót kiegészítő berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.
(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha
a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
b) * a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
c) a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.
(8) * A továbbhaladást - a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett - engedélyezi
a) a fénysorompó villogó fehér fényjelzése,
b) a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítő hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad.


Közlekedés vasúti átjáróban
39. § * (1) * A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.
(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
(3) A vasúti átjáró előtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha
a) bármely irányból vasúti jármű közeledik,
b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,
c) a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,
d) a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad,
e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,
f) vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad,
g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,
h) ott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.
(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.
(5) Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a teljes sorompó mindkét sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelző és/vagy hangjelző berendezése jelzést nem ad,
b) a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,
c) a vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad,
d) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.
(6) * A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy
b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad,
feltéve - mindkét esetben - hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.
(7) * Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen.

Tehát üzemzavar esetén megállás után akkor lehet átmenni a síneken, ha a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik.

A fénysorompó üzemzavara esetén a vasút részéről is eltérő protokoll van érvényben, tehát olyan csak nagyon extrém esetben fordulhat elő, hogy egy száguldó vonat bukkan fel hirtelen a működésképtelen fénysorompónál (erre akkor lehet esély, ha épp a közeledő vonat előtt közvetlenül hibásodik meg a sorompó, de jellemzően szerencsére nincs ilyen, de ha van is, lásd a KRESZ vonatkozó pontjait az átjáróban való közlekedésről, illetve annak megközelítéséről). Amely sorompók a forgalomirányító felé visszajelentésre kerülnek, azokról a biztosítóberendezés kezelőpultján információk látszanak annak állapotáról. Amennyiben a sorompó valamilyen hiba miatt „zavarba esik”, akkor erről fény- és hangjelzés tájékoztatja a forgalomirányítót.

Van azonban még egy fontos elem: a magasabb sebességre (120 km/h feletti) alkalmas fővonalainkon jellemzően a sorompóval függésben vannak a vasúti jelző- és biztosítóberendezések, tehát szabad jelzés csak akkor állítható a jelzőre, ha annak minden feltétele adott. Egy ilyen feltétel például az útba eső fénysorompók működőképessége és tökéletes működése. Így a vonat szabad jelzés hiányában eleve nem haladhat a kérdéses szakaszon teljes sebességgel. Értesíteni kell ugyanakkor a mozdonyvezetőt is arról, hogy a sorompó zavarban van, és a sorompó helyének megadásával utasítják a mozdonyvezetőt arra, hogy az adott helyen legfeljebb 15 km/h-val közlekedhet, csak ennyivel közelítheti meg az átjárót. A sebességet csak az átjárón való áthaladás után fokozhatja, ha ezt engedi számára a biztosítóberendezés, továbbá a közelítés közben hangjelzést is kell adnia. Azért 15 km/h a limit, mert ez az a sebesség, amelyről egy vonat is biztonsággal megállítható néhány méteren belül egy esetlegesen felbukkanó akadály – például a be nem látható átjáró, vagy a KRESZ-t be nem tartó, figyelmetlen autós – előtt.

A vasúti átjáró veszélyes hely. A technika igyekszik biztosítani azt, hogy mindenki biztonsággal közlekedjen ott, de ha a technika épp üzemen kívül van, akkor is vannak mindkét oldalon kötelezően betartandó szabályok, amelyekkel problémamentesen keresztezheti egymás útját a vonat és az autó.
Figyeljünk oda az átjáróban, hogy mindenki hazaérjen…

Felhasznált irodalom: hovamegyavonat.blog.hu

(2020. október 16.)


honlapkészítés: dupai