HATÁRTALANUL – Szlovákiában

A Laky Ilonka Általános Iskola 7.a és 7.b osztálya 2019. április 15-17. között a Határtalanul program keretében tanulmányi kirándulásra utazott a Felvidékre. Ez a lehetőség a nemzeti összetartozás erősítését tűzte ki célul, segítségével magyarországi iskolák diákjai utazhatnak állami támogatással a szomszédos országok magyarlakta területeire.
Az utazás előkészítése éppen egy évvel ezelőtt kezdődött. Akkor kellett ugyanis benyújtani a pályázati anyagot, mely tartalmazta az együttműködési szerződéseket, a tervezett utazás kapcsolódását a tananyaghoz, a részletes tervet napra és úticélokra lebontva, valamint az utazást előkészítő és lezáró beszámolók vázlatát. A korábbi kedvező tapasztalatokra építve a Student Lines Diákutazási Iroda közreműködését kértem a kirándulás megszervezésével kapcsolatban.
A kedvező elbírálásról 2018. december 21-én döntött a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., így januártól kezdődött a valódi ráhangolódás az utazásra. Elkészítettük az összes hivatalos iratot, megkaptuk a részletes programot, a szállás címét. Az előkészítő órákon Egegi-Hornyák Rebeka és dr. Petkyné Medvigy Ivett tanárnők segítségével a Felvidék történelmi gyökereivel, földrajzi elhelyezkedésével, az ottani magyarság helyzetével ismerkedhettünk.
Utazásunk 2019. április 15-én hajnali 5.30-kor kezdődött. A korai indulás ellenére 40 izgatott diák és három pedagógus várt a buszra. Az első város, amellyel megnéztünk, Selmecbánya volt. A zegzugos, hegyi utcákon sétálgatva ismerkedtünk a nevezetességekkel. Innen Körmöcbányára mentünk, ahol az 1328 óta működő pénzverdét látogattuk meg. Az évszázados, de még működő gépek mellett azt is megmutatták, hogy 2019-ben hogyan készül többek között a szlovák euro érme. Utolsó megállónk aznap Besztercebánya volt. A főtéren körbetekintve megnéztük a püspöki székesegyházat, a Thurzó palotát és több más gyönyörű középkori épületet. Végiglépkedtünk a húsvéti kirakodóvásáron és finom fagyit is ettünk. A szállásig még mintegy kétórás buszozás várt ránk, de Várhosszúréten a panzió kárpótolt minket. 2-3-4-5 ágyas külön fürdőszobás szobákban helyeztek el minket és finom vacsorát kaptunk.
Kedden a rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájában kezdtük a napot. A magyar iskola igazgatónője röviden bemutatta az intézményt, majd a költészet napjára összeállított műsorukkal leptek meg minket. Cserébe a mi lányaink ecseri népdalokat énekeltek. A kulturális rész után egy focimeccset is lejátszottunk az ottani hetedikesekkel, ami nagyon szoros eredményt hozott. Innen Betlérre indultunk tovább, ahol az Andrássy-kastély gazdag gyűjteményét mutatták meg nekünk. A kastély parkjában, hatalmas fák tövében ebédeltünk. A következő úticélunk Lőcse városa volt, ehhez azonban át kellett kelnünk az Alacsony-Tátra keleti vonulatain. A „fekete városban” először a Szent-Jakab templomban a világ egyik legnagyobb gótikus szárnyas oltárát néztük meg, majd a városházát és a mellette álló híres szégyenketrecet. Egy kis pihenés után a szepesi vár felfedezése várt ránk. A több, mint 4 hektáron fekvő erődítmény Közép-Európa legnagyobb vára, a világörökség része.
Szerdán ébredés után összecsomagoltunk, megreggeliztünk, elbúcsúztunk a házigazdától és buszunkkal Szlovákia második legnagyobb városába, Kassára indultunk. Az idő sajnos már nem volt olyan napfényes, de ez nem szegte kedvünket és először a Szent Erzsébet –főszékesegyházba mentünk. A templombelső megtekintése után az altemplomba, ismertebb nevén a Rákóczi-kriptába tartottunk. A legnagyobb szarkofágban nyugszik II. Rákóczi Ferenc. Látogatásunkat az is különlegessé tette, hogy az Országgyűlés a 2019. esztendőt Rákóczi emlékévvé nyilvánította. Mi is elhelyeztük koszorúnkat a fejedelem sírjánál és elénekeltük a magyar himnuszt. A kanyargós utcákon sétálva megnéztük a színházat, Márai Sándor szülőházát, az egykori börtönt, majd eljutottunk a Rodostó-házhoz, mely annak az épületnek az utánzata, ahol Rákóczi 1720 és 1735 között száműzetésben élt. Innen már hazafelé vezetett az utunk.
Délután 5 óra előtt egy kicsivel értünk haza. Több száz kilométert utaztunk, találkoztunk Felvidéken élő és tanuló magyar gyermekekkel, beszélgettünk felnőttekkel és megismerhettünk rengeteg értéket. A szívünk és a fényképezőgépeink tele voltak emlékekkel. Iskolánkban ez volt az első alkalom, hogy a Határtalanul program keretében utaztunk. Remélem és kívánom, hogy a mindenkori hetedik osztályosoknak megadassék ez a lehetőség és minél többen jussanak el határon túli magyarlakta vidékekre.

Köszönjük a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatását!

Jármai Ildikó















A Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájában


Lőcse

A Szepesi vár


Távolban a Tátra csúcsai


II. Rákóczi Ferenc fejedelem sírja az Ecseri Laky Ilonka Általános Iskola koszorújával

Kassa






honlapkészítés: dupai