xv. Ecser község jelképei, műemlékei és helyi szempontból fontos értékei

Egy helység történetében igen nagy szerepük volt az évszázadok során a pecséteknek. Mára a legtöbb településen ezek a történelmi pecsétek emlékek lettek, illetve egyes helyeken jelképekké váltak.

Ecser legrégebbi fennmaradt pecsétje 1727-ből való. Ez a 25 mm átmérőjű kerek, gyöngysor keretbe foglalt pecsét két ekevasat ábrázolt, melyek két szélről hegyével felfelé, élével fifelé fordítva lebegnek. Közöttük EC+ rövidítés olvasható felülről lefelé függőlegesen. A pecsét 1727-1775 között volt használatban. Hasonló pecséteket használtak a XIX. század közepéig Ecseren, melyek csak méretükben tértek el az első pecséttől.

Ecser jelképe, a lombos fa - cserfa - először 1781-ben jelenik meg községi pecséten. A vonalgyűrűbe foglalt "ECSERI HELYSEG PECSETYEEI" körirat által határolt kerek mezőben a cölöphelyen apró dombocskán áll a lombos fa. Szélről két-két gabonaszál állt. A pecsét átmérője 26 mm volt, 1788-ig használták.

Az 1789-1811-ig használ pecsét "ETSERI FALU PETSETJE 1789+" felirattal került használatba. Az állított ovális vonalgyűrűbe foglalt körirat által határolt mezőben a talajon lombos fa állt, oldalain két-két leveles gabonaszál, melyek a talajból nőttek ki. Fölöttük egymás fölött elhelyezve két-két hatágú csillag állt, a fa lombja fölött jobbra befelé fordított emberarcú holdsarló, balra háromszögletű istenszem állott.

Az 1812-ben készült pecséten a vonalgyűrűbe foglalt "ECSER HELSEGH PECSETYE 1812" körfelirat által határozott mezőben fekete talajon kilencágú termőfa állt, két oldalán egy-egy kisebb fenyővel. Községünk jelképe, a lombos fa - cserfa - 1876-ig állt a falu pecsétjén.

Ecser jelenlegi jelképéhez ez a motívum hasonlít a legjobban, mely a Cserfa című önkormányzat újság emblámája, illetve a község címerén is megtalálható. Tervezte: Tatár Dóra.

Ecser címerét 1999-ben korábbi motívumok alapján készíttette és fogadta el a községi önkormányzat. Címerünk leírása: ovális pajzson zöld mezőben ezüstszínű patak motívum, felettte baloldalt hármas halom előtt álló ecseri népviseletben lévő öt alak, akik közüll három asszony, kettő férfi, az egyik férfi kezében fokost tart. Jobboldalt az ecseri római katolikus templom rajza. A címer felső részén a hármas halmon kék mezőben három cserfa áll, melyek közül a két szélső kisebb, a középső nagyobb. A címer felett nyomtatott nagybetűs Ecser felirat látható.

Községünk ma is álló egyetlen műemlék épülete a római katolikus templom, mely a XVIII. századból származik. A templom a barokk építészeti stílus jegyében épült, de a századok folyamán végzett átalakítások során egy-két barokk vonását elvesztette.

Érdemes a műemléki értékű berendezésről rövid említést tenni:

A főoltár XVIII. századi barokk sárgásbarna színre márványozott fa. Fölötte Páduai Szent Antal olajfestménye arany keretben ismeretlen festőtől. A kép jobb alsó sarkában 1901-es évszám található, bár művészettörténészek szerint a XVIII. századból származik az oltárkép.

A szószék fából készült, copf stílusú, sárgásbarna márványozással díszitett.

A keresztelőkút szintén copf stílusú, barnára márványozott kő. A XVIII. század végéről származik.

Említésre méltó a szintén XVIII. századi fából készült Szűz Mária és Ecce Homo szobor.

A templom jelenleg három haranggal rendelkezik, melyből kettő a XIX. századból való: az 1821-ben Eberhardt Henrik által öntött kb. 90 kg-os Szent György harang, illetve az 1889-ben Vulser Ferenc budapesti harangöntő által készített kb. 40 kb-os Szűz Mária harang. A templom nagy harangját 1934-ben öntötték, felirata a következő:

Páduai Szent Antal tiszteletére - Az ecseri hívek adományaiból Hanusz Zoltán pápai kamarás, esperes plébános és Vilimszky Ernő kántortanító idejében 1934. Öntötte Szlezák László harangöntő magyarország aranykoszorús mestere Budapesten - Páduai Szent Antal Könyörögj érettünk.

Gyakran alkalmazták az ecseriek a templom harangját jégfelhő szétoszlatására, illetve tűzjelzésre.

Egy 1940-es jelentés szerint, melyet a Központi Egyházművészeti Hivatal részére készített Mikla Pál plébános - az ecseri templom belső díszítésének egyik legszebb része a hajó mennyezetére festett 350×600 cm-es nagyméretű freskó, amely Mária mennybevitelét ábrázolta.

1955-56-ban újjáfestették a templombelsőt. 1956-57-ben kívülről is megújult templomunk. Ekkor táblás jellegű motívumok kerültek a mennyezetre. Ugyancsak 1956-ban készült el a belső műkő lábazat, illetve a homokfúvásos technikával gyártott jelenlegi ablakok, melyek magyar szenteket ábrázolnak.

A templomtornyon lévő kereszt és gömb 1960-ban készült A gömbbe helyezték a templom renoválására adományozók valamint a plébános és az egyházközség vezetőségének névsorát. 1963-ban került sor a főoltár, az oltárképkeret, a szószék, a keresztelőkút és a mellékoltár aranyozására. A 60-as évek elején végrehajtott TSZ-szervezés miatti elszegényedés ellenére igen magas összeget áldoztak az ecseriek templomuk rendbehozatalára.

1967-ben elektromos fűtéssel látták el az épületet, majd 1969-ben ismét külső felújítást végeztek rajta. A harangok elektromos működtető rendszerel való felszerelése 1981-ben készült el. Ugyanebben az évben szerelték be a jelenlegi olajfűtést. 1984-től új padok szolgálják az ecseri katolikusok kényelmét. A veszélyessé vált sekrestyét 1986-ban lebontották, még ebben az évben felépült az új sekrestye. 1990-ben ismét újultak meg az évszázados falak. A felújítás ideje alatt a kártalanítás címén visszakapott - korábban államosított - kántortanítói lakás (presszó) épülete szolgált ideiglenes kápolnaként.

1994-ben készült el a templom új márvány padozata.

1996-ban az oltárkép, 1997-ben a keresztelőkút, egy évvel később a szószék, majd 1999-ben a főoltár restaurálására került sor. A munkálatok eredményeképpen egy teljesen megújult templombelső köszöntheti a 2000. szentévet.

Az ecseri plébánia épületét 1740-ben Grassalkovics Antal építtette. Az akkori viszonyok alapján igen kényelmes és korszerű lakás lehetett, amit később a századok során természetesen javítani és renoválni kellett, mely miatt eredeti stílusában változások történtek. Ennek ellenére egy 1958-as leírás műemlékként említette.

A régi ecseri plébániaépület 1977-ben került lebontásra. Az újonnan elkészült jelenlegi plábániát 1980 júniusában áldotta meg a váci püspök.

Ecser igen gazdag népi kultúrával, hagyományokkal rendelkező község volt. Ez megjelent házainak építészeti stílusában is. Az 1958-as művészeti leírás szerint népi-építészeti szempontból műemléki értékű az 1824-ben épült Bajcsy-Zsilinszky u. 12. és 23. számú ház. Ugyancsak a Bajcsy-Zsilinszky utcában épült 20., 27. és 43. számú, illetve a Széchenyi u. 21., 27., 28. és 30. számú háza is műemléki jellegű volt. Napjainkban a fent említett házak sajnos már nem, vagy pedig átalakítva állnak.

Ecser jelképeként említhetjük a múlt században kialakult és folyamatosan fejlődött díszes népviseletet is, melyre mindig nagy gondot fordítottak az ecseriek. A női csípő kerekségét hangsúlyozó sokszoknyás, színes ruhaviseletet, illetve népdalokat feldolgozó Rábai Miklós "Ecseri lakodalmas"-a ország- és világszerte ismertté tette községünk nevét.

Tartalomjegyzék: I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIV, XV, XVI, XVII, XVIII

honlapkészítés: dupai