xi. Ecser településszerkezetének fejlődése

A török hódoltság után újjáépült község lakóházai a helyi adottságoknak is megfelelően a középmagyar, az alföldi háztípus jellegével épültek. Galgóczy Károly 1877-es leírása szerint Ecser település-szerkezete szabálytalan, sőt igen rendezetlen volt. A házak a templomot és a paplakot kivéve vertfalúak és zsuptetősek. Az első telepesek a templomtól a jelenlegi Széchenyi utca alsó végéig telepedtek le. A későbbiekben e köré a széles, térszerű utca köré épült a község. A múlt században csak a jelenlegi Széchenyi, Szent Imre, Zrínyi és Bajcsy-Zsilinszky utca egy része volt beépítve. A lakosság számának növekedésével párhuzamosan nőtt a falu is.

A vertfalú lakóházak ágasfás, szelemengerendás elrendezésben épültek, fonott sövény oromfalazattal, zsupfedéssel. A XIX. század végéig a korábbi ágasfás szerkezeteket az ollóágasfás szelemengerendás tetőszerkezet váltotta fel. A régebbi sövényfonatos szabadkéményeket már a XIX. század közepétől kezdve a téglából rakott szabadkémények váltották fel. A lakóházak korábbi széles ereszalját, oldalereszes elrendezését tornácos elrendezés követte. Ma már csak egy-két átalakított parasztház maradt Ecseren.

Nagy számmal fordultak elő községünkben virágdíszes, faragott kapufélfák is. Műemléki értékűek voltak a temetőkben felállított, jellegzetesen kerekített végű, kézzel faragott fejfakeresztek, melyek mára már eltűntek.

Korabeli iratokból megtudjuk, hogy a jellegzetes, sok fával beültetett Széchenyi utcát csak a XX. század elején kezdték el fásítani. Korábban csak a templom és a plébánia környéke volt akácfákkal beültetve.

1900-ból való képviselő-testületi jegyzőkönyvek szerint a templom előtt álló akácfák haszna a községet illette, a plébánia környéki fák haszna pedig a mindenkori plébánosé volt.

A jelenlegi Petőfi utca egy részét 1904-ben parcellázták fel házhelyek számára. Az újonnan felparcellázott terület korábban magába foglalta a régi ecseri temetőt, a községi legelőt és a községi rakodókertet. Ennek a résznek a parcellázását az 1909-es évben tovább folytatták. 1905-ben az Ecser-Vecsés közti úton lévő fahíd helyett kőhíd építéséről határozott a képviselő-testület.

A századeleji Ecseren évekig húzódó probléma volt a temetőkérdés. Tudomásunk szerint a falu legrégebbi temetője a templom környékén helyezkedett el, a község által épített korábbi kis kápoln körül. A mai templom építése miatt a temető átkerült a Petőfi utca-Bezerédy utca torkolatával szemben lévő területre, Ecser másik régi temetője pedig a jelenlegi általános iskola területén helyezkedett el. 1907. október 28-án megjelent Ecseren a járási főszolgabíró a járási körorvosokkal, hogy mindkét temető területét megvizsgálják. Meg állapították, hogy az akkor használatban lévő temető (a mai általános iskola helyén) már csaknem egészen megtelt, s abba már csak néhány halott elhelyezésére van lehetőség. Az öreg temető (Petőfi utca) a házak közelsége miatt temetői célokra egyáltalán nem volt alkalmas.

Matejka Vilmos esperes plébános felajánlotta az öreg temető területének átadását a község részére azzal a feltétellel, ha a község római katolikus felekezeti temető létesítése cáljából az öreg temető területének másfélszeresét átadja a katolikus egyház javára a Kálvária dűlőbeli szántőföldjéből. Ehhez három magántulajdonban lévő telek kisajátítására is szükség lett volna (Tóth Jánosné, özv. Novotni Gáspárné, ifj. Gattyán Jánosné). Ezt a javaslatot a képviselő-testület nem fogadta el, helyette a következő határozatot hozta:

Az új temető a Kálvária-dűlőben hozandó létre a községi szántóföldekből kihasítva, a jelenlegi temető irányával megegyezőleg. A temető községi tulajdon lesz, a római katolikus egyház szertartása szerint lesz felszentelve, a régi temetőben lévő keresztet az új temető közepén kell felállítani.

Később új fakereszt felállításáról döntött a képviselő-testület, aminek helyére utóbb kőkereszt került. Ez áll napjainkban is az ecseri temetőben.

Községünk jelenlegi temetőjét 1909-ben nyitották meg. A temetőt a rákoscsabai plébános szentelte fel, mivel Matajka Vilmos ecseri plébános pár nappal a temető tervezett felszentelése előtt hirtelen meghalt. Az új községi köztemető 4 parcellából állt a megnyitás idejében, melyek a következők voltak:
1. a gyermekek részére;
2. a felnőttek részére díjtalanul;
3. a kereszt közelében díj ellenében;
4. a nem keresztény vallásúak számára.

A bokrokkal benőtt Petőfi utcai temető földjét a második vasúti vágány építésekor használták fel a töltés szélesítésére még a XX. század első felében. A visszaemlékezések szerint a ma is dúsan növő líceum bokrok gyökerei a temetői földdel kerültek oda. A mai általános iskola helyén volt temetőt 1959-ben számolták fel.

1908-ban új közkutat létesítettek az akkori jegyzői lakás (mai polgármesteri hivatal) keleti sarkában a nagy utca közepe felé 14-15 lépésre. A felmerülő költségeket részben a község, részben pedig a lakosok vállalták. Ez a kút ma is megtalálható a polgármesteri hivatal előtt.

1910-ben a megszaporodott ecseri utcák elnevezéséről döntött a képviselő-testület a következőképpen:

1. A parókia épületétől le a községházáig terjedő utcza neve lesz: Főutcza.
2. Greskó János házától a Kovácsműhelyig, illetve Metz József házáig terjedő utcza neve lesz Vecsési utcza.
3. A vasút melletti telep és ennek folytatását képező utcza egész a Dornyák féle házig lesz: Váczi utcza.
4. A községi kocsmától a Maglód felé irányuló utcza neve lesz: Maglódi utcza.
5. Végre az özv. Korilli Jánosné féle háztól a faluból kifelé menő irányban terjedő utcza Tabáni utczának, illetve annak a Murár István féle háztól északkeletre forduló része Szalaskai utczának neveztetik el.
Mindezen utczáknak jelző táblákkal leendő ellátására a községi elöljáróság bízatik meg.

A fent említett utcák mai megfelelői a következők:
Főutcza - Széchenyi utca
Vecsési utcza - Zrínyi utca
Maglódi utcza - Bajcsy-Zsilinszky utca
Váczi utcza - Petőfi utca
Tabáni utcza - Szent Imre utca
Szalaskai utcza - Szent Imre utca

A Főutcza (mai Széchenyi utca) rendelettel történt befásítása és a Szerelem patak szabályozása 1925 tavaszán történt meg. Ekkor a főutcai lakosok kötelesek voltak házuk előtt két sor fát ültetni a saját csemetéjükből, illetve saját költségükön. A fa tulajdonjoga pótlás kötelezettsége mellett a háztulajdonosokat illette. A Szerelem patak két oldalát a község ültette be fűzfákkal. 1926-ban egy kocsihidat és egy gyalogos hidat létesítettek a patakon.

Az 1925-26 években ismét sok házhelyet parcelláztak Ecseren, 1929-ben pedig a községi legelő felparcellázása is megtörtént a falu túlzsúfoltságának csökkentése miatt.

1930 őszére az új utcák megnövekedett száma miatt szükség volt új utcanevekre, illetve a régiek felülvizsgálására. Tulajdonképpen ekkor kapta Ecser utcáinak nagyrésze a mai nevét: Széchenyi utca, Zrínyi utca, Rákóczi utca, Petőfi utca, Bercsényi utca, Árpád utca, Kálvária utca, Szent Imre utca, Attila utca, Kereszt utca, Kossuth utca, Hunyadi utca.

A Szent Imre, Kossuth és Kálvária utcák találkozásánál lévő tér neve Szent Imre tér lett. A jelenlegi Grassalkovich tér neve Templom tér volt. A mai Bajcsy-Zsilinszky utca 1930-ban a Gróf Teleki nevet kapta, a Steinmetz kapitány utca pedig Meskó Rudolf járási főszolgabíró nevét viselte. Erről a következőképpen döntött a képviselő-testület:

Különösen kiemeli méltóságos Meskó Rudolf járási főszolgabíró úr személyét és érdemeit és tekintettel arra, hogy ő községünk fejlesztése és fölvirágoztatása érdekében szép sikerrel és önzetlenül sokat fáradozott (községháza, műút kiépítése, állami óvoda és villanyvilágítás) mélyen érzett háláját a képviselő-testület azzal fejezhetné ki legmaradandőbban, ha a vasút mentén keletkezett új utcát, melynek létesülése és szabályozása is az ő nevéhez fűződik, róla nevezné el. A Rákóczi útnak a községi kocsmáig terjedő szakaszát Gróf Teleki uccának, a Tanács István háza előtti teret pedig Zrínyi Miklós térnek nevezzék el.

A község fejlesztésén igen sokat fáradozó Meskó Rudolf járási főszolgabírót 1933 áprilisában Ecser díszpolgárává választották. Ő községünk első és ezidáig egyetlen díszpolgára.

1935-ben tovább folytatódott a falu utcáinak szilárd burkolattal történő ellátása. Ekkor került sor a Széchenyi utca kocsiútjának, illetve a községi gyalogjárdáknak a kikövezésére.

A rohamosan fejlődő község igényeinek kielégítésére 1935 tavaszán a legelő területét is felparcellázták házhelyek számára (mai Apponyi utca és környéke). A községi képviselő-testület döntése szerint modern jellegű településképet kívántak itt megteremteni. Ennek érdekében megtiltották az Ecseren szokásban lévő hosszú parasztházak építését a fenti területen; csak tömb-stílusú, dupla utcafrontú házak építésére adtak engedélyt.

A kor divatjának megfelelően nevet is adtak az újonnan létrejött falurésznek. Ennek értelmében a "Békés-telep" nevet kapta ez a terület. Sajnos, az elnevezés nem vert gyökeret a köztudatban, viszont a mostani "Telep" falurész elnevezése ebből ered.

Régi kívánsága teljesült 1935-ben az ecserieknek, amikor a MÁV hozzájárult ahhoz, hogy a vasútállomás épületét 1-200 méterrel Rákoskert irányába helyezzék. Ezzel a díjszabás az addigi 27 kilométeresről 20 kilométeresre csökkent, mely a mai napig meghatározza a Budapestre utazók viteldíját. A jelenlegi vasútállomás épülete 1936-ban épült a község költségén.

Ugyancsak 1936-ban került sor a Széchenyi utca korábban ültetett különböző fajtájú fáinak egységes nyárfákkal történő helyettesítésére. Az utca mindkét oldalán illetve a Szerelem patak partján ültetett, és azóta már megújított nyárfasor a mai napig jellegzetes arculatot ad Ecser főutcájának.

1947 februárjában a következő utcanév változtatásokról döntött az ecseri képviselő-testület: Gróf Teleki utca nevét Bajcsy-Zsilinszky utcára, Horthy Miklós nevét pedig Ady Endre utcára módosították.

1949 márciusában belterületbe vonták a Mátyás utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közti területet - a volt Kántorföldet -, mely során 71 új házhellyel gyarapodott községünk. Ugyanekkor vált belterületté a Békés-telep is.

1965-ben került sor a korábbi sportpálya területének felparcellázására. Ekkor alakult ki a mai Határ utca.

Az 1971-es esztendő mérföldkő volt Ecser fejlődésében, hiszen ekkor 147 új házhelyet alakítottak és osztottak ki a Holdaki Szőlőkön, a Békés-telep északi részén. A mai Arany János - Apponyi - Szegfő utcák által határol terület beépítése a parcellázásokkal megkezdődhetett. 1973-ban került parcellázásra a Zrínyi utcában az orvosi rendelőtől az Árpád utcáig terjedő terület. A 4 építési telek kialakításával a község belsejében lévő szemetes területet sikerült megszüntetni. 1976-ban folytatták a Szegfű utca addig beépítetlen oldalának, illetve a Bajcsy-Zsilinszky utca Maglód felé eső beépítetlen részének parcellázását, mely következtében mintegy 40 új telekkel gyarapodott Ecser. 1977-ben döntött a községi tanács két új utca elnevezéséről. Ekkor kapta nevét a József Attila és az Ibolya utca. Ugyanebben az évben értékesítette az ecseri római katolikus egyház a plébániához tarozó Kossuth-Kereszt-Eskű utcák által határolt területet, melyen 4 új ház épülhetett fel. 1980-ban kapta nevét a Vasút és az Akácfa utca.

Tartalomjegyzék: I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIV, XV, XVI, XVII, XVIII

honlapkészítés: dupai