vii. A tanácsrendszer idején

Az 50-es évektől egyre inkább politikai színezetet nyertek a község vezetőségének ülései, melyeken a nagy Szovjetunió és a kommunista ideológia éltetése került előtérbe.

1950-ben megalakultak a tanácsok, Gyömrő lett a járási székhely. Az október 26-i alakuló tanácsülésen létrehozott Ecser Községi Tanács évtizedeken keresztül meghatározta lakóhelyünk irányítását, fejlődését. A tanácsi rendszer kezdetén községünk lakossága 1960 fő volt.

Az 50-es évek első felében a többi mezőgazdasági jellegű településhez hasonlóan a kötelező beszolgáltatás is terhelte az ecserieket. Visszaemlékezések szerint, ha az adott gazda nem rendelkezett a beadásra előírt mennyiségű gabonával, hússal, zsírral, baromfival, tojással, tejjel, kénytelen volt máshol beszerezni, hogy kötelezettségét teljesíteni tudja. Sokaknak az utolsó fillérüket is fel kellett áldozniuk, hogy a beszolgáltatási kényszernek megfeleljenek, mások csak kölcsön kért pénzből voltak képesek fedezni az államilag előírt beadandó mennyiséget. A gazdák közül politikai okok miatt 8 családot kuláknak minősítettek. Őket erkölcsileg is, gazdaságilag is mélyen megbélyegezte a megkülönböztetés.

Ezekben az időkben a tanácsi ülések hosszú politikai beszámolókkal kezdődtek, melyeket Lojkovics József MDP titkár, illetve Gattyán Mihály tanácselnök tartott. Mai szemmel meglehetősen furcsán hangzanak az akkor hozott községi döntések. Érdemes feleleveníteni például az 1952. február 23-án hozott beszolgáltatással kapcsolatos tanácsi határozatot:

Alulírott Ecser község dolgozó parasztsága nevében szeretett vezérünk Rákosi Mátyás elvtársnak 60-ik születésnapjára, március 9-ére felajánljuk, hogy tojás baromfi I. negyedévi előirányzatunkat százszázalékban teljesítjük. Ezt a felajánlásunkat úgy fogjuk határidőre megvalósítani, hogy népnevelő munkával, amelybe bevonjuk a tanács tagjait, valamint a népi szerveket és népnevelő munkával rámutatunk a beadási kötelezettségünk és békénk megvédése, a szocializmus építésének meggyorsítésénak fontosságára.

1953 márciusában meghalt Sztálin. Községünk vezetése és kommunistái ünnepi gyásztanácsülést tartottak ennek alkalmából, ahol a szocializmus és a Szovjetunió iránti elkötelezettségüket hangoztatva emlékeztek meg a szovjet vezérről. A politikai népnevelés mellett községünk vezetőségét ekkoriban főleg a mezőgazdasági munka községi szintű megszervezése, illetve járdák építése, közkutak fenntartása foglalkoztatta. 1956 első felében már helyi szinten is érezhető volt, hogy az addigi politikai nyomás nem tartható fenn sokáig. Július 14-én erkölcsi rehabilitációban részesítették a korábban kuláknak nyilvánított ecseri középparasztokat.

Az 1956-os forradalom idején nem történtek Ecseren jelentős rombolások és vérengzések, azonban a budapest harcok és lövöldözések dübörgései községünkbe is elhallatszottak. A katolikus plébánián található Historia Domusban lelhető fel az a bejegyzés, miszerint a templom éppen folyamatban lévő külső tatarozása heteken át szünetelt, mivel a községen átvonuló harckocsik miatt nem lehetett dolgozni. A harckocsikból még a torony körül felállított állványba is belelőttek.

A Steinmetz kapitány utcai Steinmetz emléktáblát lerombolták, megsérült a Szécheny-Zrínyi utcák torkolatánál lévő, patakon átívelő híd korlátja is. A forradalom idején Ecseren is megalakult a Nemzeti Bizottság. Elnöke Káldos György volt. Az 56-os események után községünkből mindössze 3 főt vontak felelősségre.

A következő évek sokkal békésebben teltek községünkben. Kulturáis szempontból érdekességnek tekinthető, hogy 1958-ban egy televíziókészüléket vásárolt a község, melyet a tanácsháza nagytermében állítottak fel az esténként itt összegyűlő lakosság részére.

1959-ben vetődött fel az új iskola építésének gondolata. A községi elképzeléssel szemben az állami javaslat szerint a mai orvosi rendelő és a környező telkek helyén kellett volna az iskolának megépülnie. Az ecseri vezetőség azonban ragaszkodott eredeti tervéhez, hogy az 52 éve lezárt régi temető helyén építsék fel a község iskoláját. Ez a megoldás költségesebb volt, mivel jelentős földmunkával járt, a magas domboldalt el kellett hordani. A munkálatok társadalmi munkával és állami segítséggel még 1959 tavaszán megkezdődtek, a temetői földet a falu utcáiban tarítették szét a kegyelet legkisebb igénye nélkül. Ebben az időben gyakorta lehetett látni Ecseren koponyákkal és lábszárcsontokkal játszó gyerekeket... Az iskola meglepően gyorsan felépült, az 1960 őszén kezdődő tanévet már az új épületben kezdhették a tanulók Szabó Balázs igazgató vezetésével. Később Parázsló Gézáné, Kiss Tamás, majd Nagy Zoltánné irányította az ecseri általános iskolát. Az intézmény jelenlegi igazgatója Szeverné Csekei Csilla.

Az 1959-es év másik jelentős beruházása a Zrínyi utca felső felének aszfaltozása volt. Ugyanebben az évben indult be az autóbuszjárat Ecseren. Naponta nyolc busz közlekedett Monorról, Gyömrőről Kucorgóig és vissza. A buszjárat könnyebbé tette a Budapestre való utazást.

1959 augusztusában megindult községünkben a szervezőmunka a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a TSZ megalakítására. Az agitáló-kényszerítő munka eredményeképpen 1960-ban Kiss József elnökletével megalakult a Törekvő MGTSZ, melybe minden ecseri gazda belépett. A termelőszövetkezet megalakulása hosszú évtizedekre meghatározta községünk gazdasági viszonyait, megszüntetve a hagyományos paraszti kultúrát és értékrendet. A 60-as évek elején a tanácsülések leggyakoribb témája a TSZ munkájának megszervezése, eredményeinek értékelése volt.

1963-ban került sor a Petőfi, Bercsényi, Szent Imre, Rákóczy, Kossuth, Kálvária és Bajcsy-Zsilinszky utcák járdáinak építésére. Ugyanebben az évben létesítették a Békés-telep első boltját az Andrássy-Jókai utca sarkán, amely kb. 500 ember ellátását biztosította.

A 60-as évek közepén fogalmazódott meg a község távlati fejlesztési terveiben a mai orvosi rendelőtől az Árpád utcáig terjedő - akkor még községi tulajdonban lévő - terület hasznosítása. A községi tanács tervei szerint ezen a részen egy modern faluközpont került volna kialakításra. 1965-ben konkrét terv készült az Árpád utca - Zrínyi utca sarkán egy új postaépület létrehozására, valamint ennek szomszédságában egy községi bölcsőde megépítésére. A tervek között szerepelt az orvosi rendelő is. Anyagi okok miatt a posta és a bölcsőde csak terv maradt.

1966-71 között szakaszosan készült el a Szerelem patak medrének burkolása betonlapokkal illetve terméskövekkel.

Érdekes, hogy Ecser vezetősége már 1967-ben felvetette a földgáz bevezetésének gondolatát, azonban a csekély érdeklődés miatt akkor ezt nem tudták megvalósítani.

Elkezdődött viszont még ugyanebben az évben az új körzeti orvosi rendelő építése, melyhez jelentős társadalmi munkával járultak hozzá községünk lakói. A jelenleg is használatban lévő épületben 1968-tól folyik a betegrendelés. 1968-ban épült a TSZ keretein belül a mai művelődési ház földszinti része, mely "Fészek" bisztró néven működött.

1969-ben a templommal szembeni területet átadta a község a Takarékszövetkezet részére új épület létesítése céljából.

A lakosság számát tekintve megállapíthatjuk, hogy 1960 és 70 között 1/4-vel növekedett az ecseri lakosok száma. 1960-ban 2110, 1970-ben pedig már 2633 volt a lélekszám Ecseren. Ha ezt a számadatot összehasonlítjuk a 100 évvel korábbi - 1870-es - 786 fővel, láthatjuk, hogy községünk lakossága csaknem négyszeresére növekedett.

1970-ben ismét jelentős járdaépítés folyt községünkben. Ekkor kapott járdát a Szent Imre utca páros oldala, a Kereszt utca, az Eskü utca, illetve az Apponyi utca páratlan oldala. Ugyanebben az évben költözött mai helyére a községháza, miután az addig orvosi lakás és rendelő céljául szolgáló épületet átalakították, korszerűsítették.

A környező településeket megelőzve 1970-72-ben épült ki Ecseren a vezetékes ivóvízhálózat, mely máig biztosítja községünk biztonságos vízellátását.

1972-ben alakult az Ecseri Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. Még ebben az évben megvásárolta a TSZ-től társasház építése céljából az Ady Endre utca végén lévő területet. Az építési munkálatok 1973 őszén kezdődtek.

1972-ben született meg a terv községünk második óvodájának létrehozására, illetve a Bercsényi-Andrássy utcákat összekötő MÁV-aluljáró építésére. Sajnos, az aluljáró csak terv maradt.

1973-ban készült el az Arany János utcai társasházak terve. Az építési munkálatokat 1974 júniusában kezdték meg. Ezzel egyidőben épült a békés-telepi ÁFÉSZ-élelmiszerbolt is.

Az 1973-as évi feladatok között szerepelt a klubkönyvtár és az ifjúsági ház építése is, azonban a tervek elkészülte után felmerült a volt Ecser-Gyömrő "Petőfi" MGTSZ tulajdonát képező "Fészek" bisztró megvásárlása, amely tulajdonképpen a mai művelődési ház földszinti részét foglalta magában. Az ajánléat mérlegelése után úgy döntött a tanácsülés, hogy ezt a lehetőséget ragadja meg, és eláll az új ifjúsági ház építésétől, mivel a "Fészek" épülete jóval nagyobb az újonnan tervezett épület méretétől, így az művelődési ház céljaira is alkalmas lesz.

Közben jelentős szülői - társadalmi munka - segítséggel folytak az Andrássy utcai óvoda építésének munkálatai. Annak elkészültéig azonban szükségessé vált egy ideiglenes óvoda kialakítása a megnövekedett gyermeklétszám miatt. Ekkor döntött az ecseri vezetés aról, hogy a frissen megvásárolt "Fészek" bisztrót alakítják át szükségóvoda céljaira. Ennek értelmében 1974 februárjától az új óvoda elkészültéig a békés-telepi gyermekek, majd azután a régi óvoda felújítása alatt a falusi gyermekek vették birtokukba a volt bisztró épületét. Az Andrássy utcai óvoda ünnepélyes megnyitása 1974. november 6-án volt. Az intézmény Krausz Györgyné vezetésével kezdte meg működését, akt később Daróczy Jánosné vezető óvónő követett. Az ő irányítása alatt működik jelenleg is községünk 2. számú óvodája. 1974 decemberében a teljes egészében korszerűsített és felújított falusi óvodába is visszatérhetek a gyermekek.

Ugyanebben az évben indult meg Ecseren a szervezett keretek között zajló szemétszállítás is, valamint ekkor kapott járdát a Petőfi utca páratlan oldala, a Rákóczi utca páros oldala, és a Kálvária utca páratlan oldala. A munka nagyrésze társadalmi összefogással készült.

A Pest Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya 1975. január 1-jei hatállyal a korábbi "Fészek" bisztró épületét művelődési házzá minősítette. Az épület nagyobbik része községi művelődési házként, kisebb része pedig könyvtárként funkcionált.

1975-ben kezdődött a Politechnika Játékipari Szövetkezet könnyűszerkezetes gyártócsarnokának építése az Ady Endre utcában. Az ekkor már 5 éve Ecseren működő szövetkezet szétszórtan végezte munkáját a faluban, illetve 1973-tól bérelte a községi sportlétesítmény épületét. Ezek a megoldások azonban szűknek bizonyultak, ezért határoztak az új csarnok építéséről, melyhez szükség volt a sportkombinát megvételére.

1976-ban ismét felmerült Ecser Maglóddal való egyesülésének kérdése. A járási tanács elgondolása értelmében a két községben közös tanács került volna kialakításra maglódi székhellyel. Ecseren csak 2-3 fős kirendeltség működött volna a helyi ügyintézés biztosítása érdekében. A két község összevonása ellen Ecseren nagymértékű ellenállás, aláírásgyűjtés bontakozott ki, melynek hatására a két község egyesítésétől eltekintett a járási tanács.

A 70-es évek közepén került villamosításra az Ecsert átszelő vasútvonal, melynek eredményeképpen kb. 25 perc alatt beértek a vonatok a Keleti-pályaudvarra.

Egy 1977-es terv értelmében az új tűzoltószertárnak a mai Grassalkovich téren, a Takarékszövetkezet épülete mellett kellett volna felépülnie. A hely kiválasztásával több tanácstag nem értett egyet, így a régi tanácsháza épületének lebontása után annak helyén került felépítésre a tűzoltószertár 1982-ben.

1977-80 között épült a mai művelődési ház, melyet a korábbi földszintes épület tetőterének beépítésével, bővítésével alakítottak ki.

1978-ban került átadásra a mai sportöltöző épülete, melynek költségeit a Politechnika Szövetkezet vállalta. Ugyanebben az évben nyílt meg a mátyás utcai ÁFÉSZ-élelmiszerbolt.

A járási földhivatal új ingatlannyilvántartásához szükség volt a község légi feltérképezésére, mely 1978-ban meg is történt. Ekkor minden ingatlan új helyrajzi számot kapott.

1981-ben az Alsótápió-menti ÁFÉSZ a Monori Járási Szolgáltató Szövetkezettel együtt ABC-áruház és szolgáltatóház létesítésének tervével kereste meg Ecser vezetőségét. A községi tanács örömmel vette az infrastrukturális fejlesztés gondolatát, és díjmentesen területet biztosított az óvodaudvar részéből, ahol hamarosan megépült a mai ABC s szolgáltatóház.

1981. november 7-én, a községi ünnepség keretében kapta művelődési házunk Rábai Miklós nevét. Ugyanebben az évben került kialakításra Ecseren a két orvosi körzet.

1983-ban a Rákos Mezeje MGTSZ támogatásával megalakult az ecseri Nyugdíjas Klub. Elnöke Blazsek János volt.

1984 szeptemberétől működik községünkben fogorvosi rendelés.

Az ecseri általános iskola történetében 1985 és 1986 fontos esztendők voltak, hiszen ekkor épült fel az iskolaudvaron a tornaterem, az új tantermek, illetve a 300 adagos konyha és a kazánház is.

Községünk egyik jelentős közműberuházása, a gázvezeték kiépítésének kezdete, 1987-hez kötődik. Ugyancsak 1987-ben készült el a gyógyszertár jelenlegi épülete, illetve ekkor került sor az ecseri temető rendezésére, korszerűsítésére is, mely során a temető elhanyagolt hátsó részét felszámolták, és itt új parcellák kerültek kialakításra.

1988-ban készült el az iskola új épületének tetőtérbeépítése, melynek eredményeképpen két új tanteremmel bővült a község oktatási intézménye. Még ebben az évben lebontásra került a használhatatlanná vált régi iskola épülete.

1989-ben került sor a tanácsháza bővítésére. A Gazdasági Ellátó Szervezet megszűnésével szükségessé vált az addigi GESZ-dolgozók elhelyezése a tanácsháza épületében. A bővítés során készült el az épület Zrínyi utcai szárnya. Ugyanebben az évben kapott aszfaltburkolatot a Békés-telep "főutcája", az Arany János utca.

Az 1989-es rendszerváltás a tanácsrendszer megszűnéséhez vezetett Magyarországon. A 40 évig tartó szocialista időszakban Ecser község tanácselnökei a következők voltak: Gattyán Mihály, Cseri István, Gutai Pál, Kozár László, Szűcs Sándor.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a tanácsrendszer alatt is biztosított volt községünk fejlődése. A szocialista rendszer - politikai hibáinak ellenére - gazdasági lehetőségei szerint megteremtette annak feltételeit, hogy Ecser a többi Pest környéki település fejlődési szintjén maradhatott.

Tartalomjegyzék: I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIV, XV, XVI, XVII, XVIII

honlapkészítés: dupai