iv. A község története a törökdúlástól a XIX. század közepéig

A törökdúlás és az azt követő zavaros idők teljesen néptelenné tették a Duna-Tisza közének nagyrészét. Már a törökök kiűzése előtt felállították az ún. neoaquistica comissiót (újszerzeményi bizottság), amely a felszabadult területek egykori földesurainak birtokjogait vizsgálta felül. Ezzel párhuzamosan közvetlenül a török kiűzése után a magyar hatóságok összeírást rendeltek el annak érdekében, hogy felmérhessék a 150 évig tartó idegen elnyomás által okozott károkat, pusztításokat, valamint hogy számba vegyék a megmaradt értékeket.

Erre az összeírásra 1690-ben került sor, melyben Ecser sok más községgel együtt az elhagyott helységek között szerepel, tehát a török hódoltság itt is csak a pusztulás nyomait hagyta, a történelmi Pest vármegyének majdnem teljes elvadulását eredményezte.

Az elnéptelenedett falu a XVII. század végén Verlain János birtokába került, aki budai kamarai inspektor, illetve közvetlenül a török uralom után Pest vármegye első alispánja volt.

A török kor után, de még a kuruc idők előtt elkezdődött az elhagyott falvak spontán újratelepülése. A közeli lakott területek jobbágyai megkezdték a parlagon heverő földek feltörését. A későbbi céltudatos földesúri telepítéseket megelőzte a lakosság jobb megélhetés reményében történő vándorlása. A környék számos kihalt falva közül Ecseren az elsők között kezdődött meg az újratelepülés.

Az egykori adóösszeírásokban 1696-ban még nem találunk lakosokat Ecseren, hasonlóan a 6 évvel korábbi állapothoz. A község újratelepülési folyamatának kezdete az 1699-es évre tehető, az akkori adóösszeírások szerint ugyanis ebben az évben már 11 család lakik Ecseren.

A következő 2 évben ugrásszerűen megemelkedik a lakosság száma, hiszen az 1701-es adóösszeírásban már 46 családot találunk, melyből 19 jobbágy-, 27 pedig zsellérsorban él. Az ekkori telepesek a közelebbi magyarlakta községekből érkeztek Ecserre, a távoli vidékekről történő migráció csak egy-két évtized múlva kezdődik.

A fenti adatok nem feltétlenül egyeznek meg a családok teljes számával, hiszen az adóösszeírásokban csak az adózó családokat vették számba; a nincstelen családok természetesen nem szerepelnek az adókötelesek között.

Az összeírások szerint ugyanabból a faluból egy-két éven belül jelentős bevándorlás és beköltözés van. Új otthont keresve állandóan úton volt a megye lakosságának nagyrésze. Ennek bizonyítéka, hogy a Rákóczi-szabadságharcban résztvett kilenc ecseri katona neve közül csak kettő fordul elő ismét községünk későbbi összeírásaiban.

Conscriptio militum
Méltóságos Fejedelm kegyelmes urunk hadaiban ment katonáknak, hajdúknak specificatio-ja n. Pest vármegyében
Ecser
Szabó Máté uram ezriben:
1. Fábich Miklós
2. Fábich János
3. Horváth János
4. Kubis János
5. Zelenka Tamás
6. Szabó Márton
7. Szücse Tóbiás
8. Murányi János
4. Kubis János
9. Orácska György
Összesen: 9 fő

Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban

A katonák közül Kubis János, Zelenka Tamás és Orácska György neve néhány év múlva már az Alföldön merül fel a szlovák alapítású Tótkomlós első lakói között.

Érdemes áttekinteni a kuruckor előtti gazdasági viszonyokat Ecseren. Az adatokból kiderül, hogy ekkor már széles körű növénytermesztés és állattenyésztés folyt az újraéledt községben.

Az ecseri adózók állatállománya és vetése 1699-1703:

 16991703
igás ökör828 saját
hámos ló316 uzsorás (bérelt)
fejöstehén164
egyéb szarvasmarha1621
juh, kecske-4
sertés-4
búza (vetés pozsonyi mérő)637
árpa (vetés pozsonyi mérő)325
köles (vetés pozsonyi mérő)5-
zab (vetés pozsonyi mérő)-10

Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban

Az 1700-as évek elején Svajdler Antal tulajdonában volt Ecser. Ekkor kezdődött el a falu céltudatos földesúri betelepítése, elsősorban felvidéki szlovák illetve kismértékben magyar és német telepesekkel, akiknek utódai alkotják Ecser mai őslakosságát. Ez az a jelentős esemény, amely által községünkben stabil lakoság és faluközösség alakult ki, és amely a XX. század közepéig szinte teljes mértékben, majd később is nagymértékben meghatározta Ecser jellegét.

Ebben az időben községünk egyházilag, mint filia - leányegyház - Isaszeghez tartozott 1705 és 1727 között. Ez azt jelenti, hogy 1705-ben már igény merült fel az ecseri lakosok részéről egyházi ellátásra (anyakönyvezés: keresztelés, házasságkötés, temetés).

A kuruckor után Magyarország népének első számbavétele az 1715. évi országos - regnicolaris - összeírás volt.

A közeli helységek sorában 1715-ben már népesnek találjuk községünk mellett Kerepest, Csömört, Dunakeszit és Csík-Tarcsát (Nagytarcsa).

Az 1715-ös országos összeírásban Ecseren 11 családdal találkozunk, tehát a korábbi (1701) adóösszeíráshoz képest jelentősen csökkent az ecseri lakosok száma. Ennek oka valószínűleg a majdnem egy évtizedig tartó Rákóczi-szabadságharc volt (1703-1711), amely ismét megnehezítette a községek, köztük Ecser fejlődését.

Ebben az összeírásban a következő családfők nevei kerültek felsorolásra:

Martinus Blanar
Andreas Haidu
Adamus Toth
Michael Straszeniczky (?)
Joannes Sliechovszky
Georgius Mikuts
Ladislaus Gresko
Martinus Mali
Laurentius Petro
Paulis Vninszky
Andreas Bili

A fenti családok közül jogi állapotuk szerint 8 jobbágy és 3 zsellér, nemzetiségük szerint: 8 szlovák és 3 magyar család élt ekkor Ecseren.

A település gazdasági helyzete a következő:
Összesen 69 köblös szántóföld; 5 kapás szőlő.
(1 kapás szőlő = 2-300 négyszögöl, amennyit egy ember egy nap alatt be tud kapálni.)
Jövedelemről nincs említás 1715-ben.

A következő Ecserrel kapcsolatos írásos emlék 1716-ból származik, amikor a község földesura, Svajdler Gábor, határkiigazítást követelt Ráday Pál akkori maglódi földesúrtól. Ráday Pál ellentmondott az ecseri földesúr kérésének, azonban Pest vármegye ennek ellenére elrendelte a határkiigazítást Ecser és Maglód között, mely 1716. október 26-án Imre János alispán jelenlétében meg is történt. A két földesúr viszálykodása ezután tovább folytatódott. Az 1717. decemberi megyei közgyűlésen Ráday Pál tiltakozást nyújtott be Svajdler Gábor ellen. Ebben Ráday tiltakozott az ellen, hogy Svajdler gábor ecseri jobbágyai földesúri jogait és birtokait háborgatják. A következő évben (1718) a két földesúr mégis megbékélt, és mindketten békességes határjárást kértek, és kaptak a vármegyétől.

Lakossági szempontból fontos esztendő 1720, mivel ekkor került sor a következő országos jobbágyösszeírásra.

A török idők alatt elnéptelenedett területekre folyamatosan érkeztek a telepesek. Ennek bizonyítéka, hogy az ekkor készült összeírásokban az öt évvel előbbihez képest megduplázódott a családok száma, a művelt földterület pedig 31%-kal növekedett.

Az összeírásban a következő családfők nevei szerepelnek:

Joseph Harazin
Georgius Kiss
Thomas Thott als Ecseri
Joannes Takáts
Andreas Fejér
Georgius Lesak
Martinus Unyinszki
Georgius Horvath
Martinus Kiss
Martinus Krasznyanszki
Stephanus Rusitska
Michael Szekeres
Andreas Piros
Andreas Tantsik
Joannes Goszpodár
Andreas Másás
Ladislaus Grascó
Joannes Prabelli
Michael Szabó
Paulus Oravecz

Jogi állapotuk szerint a fenti családok közül 12 jobbágy és 9 zsellér státuszban volt.

A gazdasági állapotra vonatkozóan 201 köblös szántóföldről, illetve 21 kapás szólórő történik említés. Jövedelem 1720-ban kocsmából 10 forint. A jobbágyok közül 11 család rendelkezett szántóval, 2 család új ültetésű szőlővel. Rét és legelő alig volt Ecseren, a jobbágyoknak bérelniük kellett. Ekkor már kétnyomásos gazdálkodást folytattak szántóikon. Az összeírás szerint egy közepes esztendőben az elvetett gabona háromszorosát adta vissza a föld.

Valószínű, hogy a környéken még bőven volt letelepedési lehetőség, hiszen az 1715. évi összeírásban szereplő családok közül egyik-másik nem szerepel az 1720-as összeírásban, amiből arra következtethetünk, hogy az illető család továbbvándorolt, máshol keresett megélhetést.

Ecsert 1722-ben Gróf Grassalkovich (I.) Antal vásárolta meg 1700 forintért a Svajdler családtól. Gyaraki Grassalkovich Antal ügyvéd kisnemesi sorból emelkedett fel a Neoaquistica Commissio elnökségére. Az itt szerzett érdemeiért III. Károly (1711-1740) királyi személynöknek nevezte ki, 1732-ben pedig bárói rangot adományozott neki. 1743-ban Mária Terézia (1740-1780) grófi rangra emelte, illetve aradi és nógrádi főispánná nevezte ki.

Grassalkovich a korábban megkezdett telepítést birtokain - így Ecseren is - tudatosan és ösztönzően folytatta tovább, ennek köszönhetően községünkben 1728-ban már 33 család él, melyből 20 jobbágy, 13 pedig zsellér, melyet az egykori dicalis- (adó)összeírások közölnek. Az összeírás szerint Ecseren ekkor már háromnyomásos gazdálkodásban művelték a földet. A földesúr vallásos katolikus lévén, elsősorban római katolikus vallású szlovák telepeseket hozott uradalmába. Az egyre nagyobb számú ecseri lakosság igényeinek kielégítése érdekében megvásárolta Ráday Páltól Vecsés és Halom pusztát, melyet 1730-ban már az ecseriek műveltek.

Az 1730-as adóösszeírás szerint Ecsernek 50 adózó családja volt. Ez ötször annyi, mint 1715-ben, és majdnem háromszorosa az 1720-ban összeírt családoknak. Érdekes, hogy az 1730-as adóösszeírás felhívja a figyelmet arra, hogy Ecseren az elhunyt jobbágyok helyébe zsellérek léptek: "In locum demortuorum inquilini advenerunt."

A XVIII. században a község a Váci járáshoz tartozott közigazgatásilag. Az Ecserhez tartozó Vecsé-pusztán akkoriban ecseri lakosként nyilvántartott gazdasági cselédek, pásztorok éltek, főként állattartással foglalkoztak. Ezt igazolja a máig fennmaradt "Juhállás" elnevezés is. A II. József (1780-1790) korabeli katonai térkép leírásai is állattartásra utalnak a juhállási részeken (kutak, vízfelvételi állomás, pásztorok, juhászok szállása). Ecser község határait hivatalosan I. Grassalkovich Antal idejében határozták meg először. A határmegállapítás 1729. június 7-én történt meg. Mivel Üllő birtokosa a váci püspök volt, szükség volt az újonnan létrejött Grassalkovich-birtok határainak pontos kitűzésére.

Az erről készült jegyzőkönyv a következőképpen tájékoztat:

Grassalkovich Antal, a váci püspökség és káptalan között létrejött megegyezés jegyzőkönyvbevétele a közösen érdekelt határügyben Vecsés, Ecser, Üllő, továbbá Halomegyháza kötötti határjárás alkalmából az érdekelt szántók és telkek ügyében mindkét fél részéről közös elhatározás és kezdeményezés útján létrejött egyzség alapján:

Mi alulírott szolgabírók és Pest-Pilis-Solt t.e. vármegyék esküdtjei tudtúl adjuk, hírül adván mindenkinek, akiket illet, hogy miután a váci püspökség és a tisztelendő váci káptalan és ugyancsak velük ezen Pest vármegyéhez tartozó Üllő község földesurai között megegyezés jött létre és pedig teljes jogu meghatalmazottjaik utján, egyrészről főtisztlendő Arbay János kanonok, tekintetes és nemzetes Bajcsy János urak, másrészről tekintetes és nagyságos Gyaraki Grasalkovich Antal mester, ő császári királyi Felségének magyar királyi kamarai tanácsosa és magyar királyi jogügyi igazgatója, nemkülönben ugyanazon királyi Szent Korona ügyésze, továbbá Ecser, valamint Halomegyháza és Vecsés puszta földesurai között azon ellentéteknek barátságos elsimítása céljából, amelyek a nevezett Üllő és Ecser földbirtokok egymással érintkező határai és különösképpen azon részre vonatkozólag támadtak, ahol azok a maglódi határral érintkeznek...

...Az alulírott napon és évben a nevezett határokban a helyszínen a felek értesítése után kimentünk, hogy azon a helyen az ellentéteket kölcsönös megbeszéléssel megszüntessük...

...Miután Üllő község a nevezett Vecsés és Halomegyháza pusztákkal határos, mi ez irányban is határjárást tartottunk, bár Üllő és Vecsés között semmiféle tényleges ellentét nincs, a felek mind a megnevezett vitás határokra, mind egyéb vitánkívüli ügyekben a nevezett község lakóinak biztonsága céljából, egyéb ügyekben és ebben is, ki akarták az ellentéteket kerülni (főkép, minthogy ecseriek is birtokolnak a vecsési határban)...

...Minderről, miután a felek egymás között megegyeztek és egyetértettek, nyilvánvalólag tehát ahol szükséges volt új határjelek emeléséről, valamint a régiak megújítéséról, ezen bizonyság oklevelünkben jelzett érdekelt felek jogainak jövőbeni biztosítására kiadtuk...

...Kelt Ecser községben, az Úrnak 1729-ik évében, május hó 19-ik napján Huszár István, a nevezett nemes vármegyének szolgabírája, Kászonyi József esküdt.

A folyamatos Grassalkovich-betelepítések hatására a község lakossága egyre nőtt. 1744-ben már 79 család lakta, az 1760-as összeírások szerint pedig már 87 család élt Ecseren.

Ekkor már iparosréteg is kialakult községünkben, hiszen az összeírás 1 mészárost, 1 kovácsot, 1 kocsmárost és 1 takácsot is említett. Az állatállomány 138 igás ökör, 147 hámos ló, 139 fejős-, 1 meddő tehán, 39 marha gulyában tartva, 4 ló ménesben tartva, 368 fejős juh, 44 sertés, 4 méhkas. A községben összesen 1566 pozsonyi mérő őszi gabona, 514 mérő árpa, 498 pozsonyi mérő zab termett, illetve 131 akó bor.

A megszaporodott lakosságot már nem tudta megfelelően ellátni az isaszegi plébánia, ezért 1727-ben a szomszédos Üllőhöz csatolták Ecsert, mint filiát.

Tíz év múlva azonban gróf Grassalkovich Antal szükségesnek tartotta megalapítani az önálló ecseri plébániát, amely 1737-ben kezdte el vezetni községünk anyakönyveit. A község földesura 1735-ben egy régi kápolna helyén kezdte építtetni Paduai Szent Antal tiszteletére egytornyú római katolikus templomunkat, és az akkori viszonyok szerint kényelmes paplakot. Ez a templom ma községünk egyetlen műemléi épülete, melynek évszázados történetét magába foglaló Historia Domusa 1757-től írodik. Az elkészült templom első leírása 1740-ből származik.

Ugyancsak 1740-ben alapította a földesúr Ecser első iskoláját. A templom-, plébánia- és iskolaleírási okiraton találunk először adatokat Ecser vezetőire vonatkozóan: Andreas Piros, Josephus Harazin, Franciscus Chrenek, Jacobus Turcsik, Michael Csermus, Joannes Skrenya, Jacobus Moravcsik, Andreas Szűcs, Thomas Pinczel, Martinus Pintér.

Az 1740-es okmány a következőképpen hangzik:

Az ecseri templom inventáriuma

Felvétetett 1740. július 20-án

Az ecseri plébániatemplomot 1735-ben kezdték építeni, báró Grassalkovich Antal adományából, amikor használhatatlanná vált a község erejéből épített kis templom, amely Valkovich Piros András kertje mellett állt, ott ahol most a halottasház található.

A (templom fletti) patrónusi jogot a fent említett báró Grassalkovich Antal tartja fenn magának. A templom búcsúnapját június 13-án, védőszentjének, Páduai Szent Antalnak ünnepén tartják.

Az oltáron Páduai Szent Antal képmása látható, valamint négy fa gyertyatartó (kandeláber), egy zárt, hordozható tabernákulum a megfeszített Úr képével, és egy Jézus képmás található.

Van a templomnak minden színben - a szent időszakoknak megfelelő - miseruha készlete, a hozzá tartozó stólával, kézelővel, van kehely kehelytakaróval. Az Oltáriszentséget egy szelencében őrzik, mert a templomnak jelenleg nincs cibóriuma. Van két miseing, két vállkendő és cingulum, amelyek közül egy már rossz állapotban van. Van egy fém szenteltvíz tartó, egy valóban nagyon régi csengettyű, egy temetési kereszt, vizeskorsó, fém persely, egy aranysárga tömjénező a hozzátartozó edénnyel, egy nagyon régi misekönyv, egy szlovák nyelvű evangélium és egy rossz állapotban lévő szertartáskönyv.

A plébánia leírása

A plébánia a község háza. Az első plébánost, Zitvánszky Mártont 1740 június 18-án iktatták be. Fizetése az itt leírtak alapján történik. A község lakói kötelesek a plébánosnak, az esküdtekenek (bíráknak) és az egyházi elöljárónak terményt aratni és azt beszolgáltatni, amint az előző plébánosok is részesedtek ebben, amíg Ecser filiája volt Isaszegnek, majd Üllőnek.

Van a plébános úrnak káposztaföldje a forrásnál és a vizesároknál kenderáztatója, valamint köles-, len- és kukoricaföldje a község lakóinak földjei között. Ezeket a község tartozik megművelni. A temés a plébános urat illeti. A plébános úrnak két kertje van, az egyik termése eladásra, a másiké konyhai használatra szolgál. Ezeket is a község tartozik gondozni a (fentebb) leírtaknak megfelelően.

A plébános minden tavaszi és őszi termésből, a zöldségféléből, a kölesből,, kenderből, lenből, képosztából, burgonyából valamint a bárányokból, borból és a misepénzből részesedik, mert mint helyi territoriális úr jogos számára aa kilenced vagy a tized.

A plébános úrnak három urna misebor jár, amit ugyancsak a község fizet. Húsvétkor és karácsonykor kapnia kell a plébános úrnak egy császári arnyat (rénusi forintot), Páduai Szent Antal ünnepén két forintot, hogy vendégeit elláthassa. Úrnapján egy bárányt vagy egy disznót kap.

A plébánosnak beleszólása van a bíróválasztásba. Ő választja ki a kántort is. Amikor felesketi a bírákat és az esküdteket, ötven dénárt és két icce bort kap. Tizenkét esküdt a szokásos, akik között az első helyen van az egyházi elöljáró.

Az egyházi elöljárónak a kaszálóból és a szátóföldekből is szabad tizedet vennie a felosztáskor, de ilyenkor kitűnik az igénylők között ki a józan, ki a mértékletes.

A község tartozik segítségére lenni a plébános úrnak, amikor ez szükséges, és ha a plébános úr szükségesnek tartja, a bíró is tartozik közügyekben segítségére lenni.

Az iskola leírása

A tanítót a plébános úr alkalmazza. Fizetést előírás szerint kaphat. Az őszi és tavaszi termésből a plébános juttat a számára kaszáláskor és betakarításkor. A tanítónak van zöldségeskertje és másfél kertje a szükségleteire, valamint káposztása és szántóföldje is.

Nagyobb ünnepkor - így húsvétkor és karácsonykor - ötven dénárt kap, az egyszerűbb temetésnél a requiem énekléséért és a temetési menet rendezéséért húsz dénárt, virágvasárnap szintén húsz dénárt és ha részt vesz a passiójátékban, azért is húsz dénárt és egy icce bort kap.

Az iskolát a község köteles rendben tartani, ahogyan ez a rendelkezésekből is kitűnik

A harangozó fizetése

A harangozónak a község tartozik földet és zöldségeskertet adni, amelyet ő maga művel meg. A harangozó fel van mentve a tized és más jobbágyterhek alól, vihar idején végzett tizenkét harangozásért ötven dénárt kap. A község tartozik neki segíteni a harangozásban, és amikor távol van, a kántor tartozik őt helyettesíteni. Nagyobb ünnepeken a harangozónak jár a községtől három font búza és két icce bor.

Jentschkem(?) János Zsigmond
jogi hiteles összeíró

Piros András bíró

Harazin István hitelesítő

Esküdtek:
Chrenek Ferenc egyházi elöljáró
Turcsik Jakab
Csernus Mihály
Skrenya János
Moravcsik Jakab
Szűcs András
Pinczel Tamás
Pintér Márton

Gróf Grassalkovich Antal már 1733-ban kérvényt nyújtott be III. Károly királyhoz, melyben kérte, hogy a Pest vármegyében, Ecser községben lévő katolikus egyházra adja meg a földesúri "ius patronus"-t, vagyis a kegyúri jogot. A gróf egyben kötelezte is magát, hogy kegyúri kötelességének mindenben eleget fog tenni. Felségfolyamodványa a következő volt:

Legszentebb Császári és Királyi Felség!

Minthogy birtokaimon néhány templomot alapjától kezdve felépítettem, másokat újjáépítettem, szándékom az, hogy azokat fenntartsam, és még néhányat tataroztassak. Azt hiszem, semmiképpen sem méltatlan szándékaimhoz, ha azt említem, hogy kegyúri jog nekem még nem adományoztatott. Ezért alázatosan Legszentebb Felségedhez fordulok alattvalói mély tisztelettel azt kérvén, hogy Császári Királyi Legszentebb Felséged kegyességéből és jóságából birtokaimon és pedig Kerepes, Isaszeg, Csíktarcsa, Sidó, Csömör, Ecser és Soroksár Pest vármegyei községekben, azonkívül Nyitra megyei Gyarak községben, minden vele járó külsőségekkel és jogokkal nekem a kegyúri jogot legkegyelmesebben adományozni kegyeskedjék.

Legszentebb Felséged kegyelméért és kegyességéért ép úgy élek és halok, amint, hogy vagyok Legszentebb Felségednek legalázatosabb és örökre hűséges alattvalója:

Grassalkovich Antal báró.

A kérvény pozitív elbírálást nyert, mely alapján 1733. március 9-i dátummal megkapta a kegyúri jogot a földesúr. Mint kegyúr, végrendeletében a következőket említette az általa alapított ecseri plébániáról:

6. Azonkívül az Ecseri és Sződi Templomokat és Plébániákat megépítvén az oda való Parochiákat néhai Msagos Váci püspöl gróf Abthan püspökkel tett Contractusom szerint úgy fundáltam, hogy az odavaló plébánosok minden szombaton sz.misét érettem és maradékaimért mondjanak magam Cassajából lévén esztendőnként mindenikének harminc forintja.

(Testamenti Grassalkovichani circa celebrationem Sacrorum No. 32. ex Codicillo deneti olem Comitis Antonii Grassalkovich 20. Jan. 1771-o. conditio. A sződi plébánián lévő Historia Domus Ao 1740, 53, 68.)

Grassalkovich, hogy a birtokok intenzív megmunkálását minél eredményesebbé tegye, Gödöllő székhellyel 1746-tól kezdődően három gazdasági kerületet hozott létre. A sződi, zsidói és ecseri ispánságok élén egy-egy ispán állt. (Később ez bővült, mivel a dunakeszi, csömöri és isaszegi kerület is megalakult.)

Községünk gazdasági életére és a faluközösségre vonatkozó fontos forrás az a szerződés, amelyet az ecseri jobbágyok 1728-ban kötöttek földesurukkal a fizetendő adóra vonatkozólag. A szerződés, mely 1728. április 25-én került aláírásra Pesten, a faluközösség jogait rögzítette a következők szerint:

Mi, Ecseri Bírák és Lakosok mind közönségessen vallyuk levelünknek rendiben: Hogy Tekintetes Nemzetes és vitézlő Grassalkovics Antal örökös Földes Urunkat Jobbágy Kötelességünk és esztendő által való adónk iránt egyeztünk meg alább írott mód szerént

1. Vecsési pusztáját nékünk engedi őkegyelmed mellybül tartozunk ő kegyelmének fizetni 120 Forintot, úgy mindazonáltal, hogy a Falut nagyobbítsuk és a lakosok szaporíttasanak.

2. Ecseri határtúl adót fizetünk esztendőd által 60 Forintot mellynek felét Szent György napkor, felét Szent Mihály napkor tartozunk be tenni.

3. Mindennémű Terméseinkbül az Ecseri határban az igaz Kilenczedet ki adgyuk.

4. Minden szántásnak idejében az Uraság számára 2 napot szántunk, azt az Uraság Gabonájával be vettyük és annak idejében fel takarittyuk, és min azt, mind az Kilenczedet a hova parancsoltatik, oda viszük.

5. A hol az Uraságh parancsolni fogja ottan Juhostúl Két nap kaszálunk, és azt az után fel is takarittyuk, és Kazalban rakjuk az Uraságh számára.

6. Tüz bereki erdőbül vagy az Uraság más közelebb lévő erdőbül 24 öll fát administrálunk Pestre.

7. Az Ecseri határban lévő Uraságh szöllejit háromszor annak jó idejében meg kapállyuk esztendőnként.

8. Minden esztendőben az Urakk konyhájába adni szokott ajándék fejiben adunk esztendőnként tyúkot 150, ludat 12, vajat egy akót, és 300 tojást.

9. A Korcsma pedigh Szent György naptul fogva Szent Mihály napig az Uraságh, azután pedig Szent György napig a falué leszen.

10. A Mészár szék jövedelme pedig további tetszéséig az Uraságnak most kezünknél hagyattatott.

11. Az egyébb szolgálatokból említett Földes Urunknak úgy mint Atyai Gondviselésre hagyván magunkat valamint hogy szaporodásunkat kivánja, úgy szintén remélyük úgy méltóztatik reánk vigyázni, hogy szaporodásunkat és meg maradásunkat tapasztalhatja.

Költ Pesten 25a Április Ao 1728.

Bíró: Piros András
Esküttek: Melczer János, Valaki Mihály, Hrenek Ferencz

A Mária Terézia-féle úrbéri rendezés az állami adóalanyokat volt hivatva védeni a földesúri kizsákmányolás ellen, azzal, hogy egységesen kívánta megállapítani az úrbéri terheket az ország egész területére nézve. A rendezés hatékony előkészítéséhez szükséges felméréseket 1768-ban végezték el a megye tisztviselői. Ebből a felmérésből kiderül, hogy ekkorra jelentősen megnövekedett az ecseri lakosok száma, hiszen a község szűkebb határa már nem tudta a falut eltartani. ezért a vecsési pusztát vették bérbe. Az országban egységesen 9 kérdést intéztek a falvak jobbágyaihoz, az ezekre adott válaszok alapján kíszítették elő az egyes települések urbáriumát. A feltett kérdések, illetve az ecseriek válaszai a következőképpen hangzottak:

1. Vagyon-é valamelly urbariumjok, s ha vagyon, minéműek és micsoda üdőtül fogva hozattatott bé?
- Urbariumunk most nincsen, se azelőtt nem volt soha is, hanem volt intermalis contractussunk mostani mélt. uraságal, melly még 1728. esztendőben adatott volt, a midőn ezen hellységet merő puszta formán szerzette.

2. Ahol penigh semmi urbariumok ekkoráig nem voltak, contractus szerint-é, avagy bevett szokás és usus szerint az jobbágyi roboták tétettek? És ollyatin robotáknak pedighlen ideje mioltátúl fogvást kezdődőtt és vétetett bé? Nem de nem talán az mostani contractusok előtt más urbariumok voltak, és azok micsodássak voltanak? És mikor kezdődőtt mostani robotolásnak módgya?
- Az adónk valamint az előtt, úgy most is említett contractus szerint szedettetik ecséri határunkbúl. De robottbéli szolgálatunk s kötelességünk is meg szaporítatott, mert Herédi nevezetű tisztartóságában ecseri határunkban az uraság táblái 3 vetőre ki szabadatván, azokat kölletet szántanunk, bévetnünk és föl aratnunk.

3. Ahol semmi urbariumok és contractusok nincsenek, az szokott és ususban vett jobbágyi adók mibűl állók; ezen főllyűl mikor és mi móddal az ollyatin szokásban vett robotok kezdőttek?
- 1728-ik esztendőben tett contractus szerént 60 Ft-ot fizettünk, és azon felül a plébános számára 90 Ft-okat; s ezen fizetésben eddig állandó képpen tartattunk. Ezen kívül culinárékat esztendőnként praestalunk, ugy mint: vajat iczét nr. 64, tojást nr. 500, tyukot nr. 300, ludat nr. 12. Ezeknél egyebet semmit sem adunk.

4. Minden helségnek micsoda és minémő haszonvétele, ugy ellenben micsoda kárára szolgálló állapoti határiban vannak?
- Köz javunknak mondhattyuk, hogy régenten volt mind az előbbeni, mind a mostani uraságnak majorsága földgyei és szölleje is, mellyet mi műveltünk, de az mostani mélt. uraság szaporítani kívánván bennünket, mind az majorságbeli földeket, mind a szőlőt ingyen közénkbe osztotta; egyedül juhokat tart határunkban.
- Vagyon mészárszékünk, mellytül 20 Ft-ot az uraságnak árendát fizetvén, köz szükségeinkre hasznát veszük. Mivel pedig szaporodásunkhoz képpest szoros határunkbul nem élhetnénk és kivált marhát nem tarthatnánk, Vecsési pusztát valamint az előtt fönt 'irt contractus szerint árendáltuk, ugy most is árendállyuk az uraságtul 150 Ft-okban; mindazonáltal meg vallyuk hála adó szível, hogy idegenek sokkal többet adnának érette.
- Birjuk e mellett tsik-tarcsaiakkal Halom-Egyházi pusztáját is az uraságnak 1000 Ft árendában 6 esztendőtül fogvást, mellyet idegenektül elvett, a kiért mások 1200 Ft-ot, most pedig, az árendánk Szent György napkor eltelván, 1400 Ft-ot ígértek; de bennünket még is azon 1000 Ft árendában conservál.
- Közjavunkra s lelki vigasztalásunkra szolgál, hogy az mélt. uraság szép templomot és parochiát épített számunkra, plébánussal provideált bennünket. Sőt a plébánust is nagy részében maga fundálta, esztendőnként felül irt 90 Ft-okhoz maga cassájából 30 Ft-okat adván, in-summa 120 Ft-okkal fizeti; s következendőképpen tülünk a lecticalét nem is veszi emlétett plébánus, kinek ekoráig ingyen adott mélt. uraság tüzre való fát is, mellyet magunk tartoztunk volna szerezni.
- Csekély tilalmas erdőt nevelvén határunkban a mélt. uraság, mivel abbúl épületnek való fa ki nem telik, épületeinkre (akinek szüksége vagyon), sőt közszükségünkre is tűzre való fával azon mélt. uraság maga más erdeibül ingyen segét bennünket.
- Szőlő hegyünk vagyon magünk határában.
- És fél esztendeig birjuk a bor korcsmát, a ki köz segedelmünkre szolgál. Fogyatkozása határunknak az, hogy tellyességgel semmi rétjeink nincsenek határunkban egy darab réten kívül, mellyet plébánusunk és iskola mesterünk (aki egyszersmind notáriusunk is) részére szoktunk kaszálni.
- És hogy határunknak nagyobb része igen homokos, sovány és terméketlen.
- Marha járó földünk is igen kevés az határunkban.

5. Hány és micsodás szántóföldeket és réteket egész ház helyes jobbágy bír, egy hold föld hány posonyi mérőre való, és a réteken maga ideiben sarjut kaszálni lehett-é?
- Vannak két vetőre való földjeink: egy vetőben egész helyes ggazdának 7 szántó fülde, akikben őszit és tavaszit el vethet 22 p. mérőt. Ezen kévül gyalogoknak, akiknek háza vagyon, egy vetőben mindenikének 3 szántó füldgye vagyon, akikben őszit és tavaszit 6 p. mérőt el vethet. Vagyon határunkban minden gazdának egy káposztás kerte, amelyben az egész helyes gazda el vethetne egy szakajtó gabonát.
- Nem különben vagyon minden gazdának egy darab kender fülde is, mellyben fél kila gabonát el vethetne.
- Vagyon a szántó földeken kívül minden gazdának 1/3 rész p. kila gabona alá való kukorica fülde is.
- Szérüs kerteink is vannak, mellyekben egy egész ház helyes gazda 1 1/2 p. mérő gabonát bé vethetne.
- Valamint a szántó földekben, ugy ezekben is 4 gyalogoknak annyi vagyon, mint egy egész helyes gazdának. Rétünk magunk határában, amint fönt jelentettük, semmi sincsen. Árendás pusztákon sarjut kaszálni nem szoktunk, mivel kaszálás után marha járásnak fordétatik.

6. Egy-egy jobbágy által hány napi és minémő robot, mennyi számú vonyó marhával eddiglen az uraságnak tétetődött, és az menetelek az jővetelekkel az jobbágyoknak számláltatott-é az robotában, vagy sem?
- Mivel határunk kicsinysége miatt a mélt. uraság határunkban volt majorság földeit, amint föllebb meg jelentettük, közénkben osztotta és másokat Kakucsi pusztán ki szabatott, réteket is ottan magának exscindált: robottáink iránt olly rend tartatik, hogy mélt. uraságnak nevezett pusztáján (melly tülünk lovakkal 3 órányira vagyon) 3 vetőre kiszabott tábláit tartozunk szántani, bé vetni és föl aratni. Mellynek minden szántását vetésével edgyütt alkalmatos üdőben 3 nap alatt szoktuk el végezni, és midőn egész erőnkel ki megyünk, 3 nap alatt az őszit le arattyuk és tavaszit le kaszállyuk, s két nap alatt ott helyben béhordgyuk. Kaszáláskor 3 nap alatt kaszálunk ugyan azon Kakucsi pusztán, és ott hellyben a szénát öszve rakjuk. Ezeken felül valamit parancsol az mélt. uraság, mindeneket véghez viszünk. A többi között olly rend tartása vagyon a mélt. uraságnak, hogy szükségéhez képpest az uraságh munkáinak minden dominiumbéli hellységbül, a szerént magunktúl is, egy héti soros szekér s azon kivül gyalog munkára az hellységeknek ereihez képpest a proportione 2 vagy 3 gyalog ember is rendeltetik Kakucson, mivel mi Gedellőre nem szolgálunk. Ezen héti soros szolgálatok csak a feő mezei munkák után szoktak lenni s azok sem mindenkor, hanem csak azon időkben, midőn szükségessek, ugy hogy ezen héti sorok a multt esztendőben legh föllebb kétszer jutottak egy gazdára, előbbeni esztendökben pediglen többször is.

7. Az kilenczed eddighlen és micsoda időtül fogvást mikbűl adatott és azon kilenczednem ki adása azon vármegyébéli más dominiumokban szokásban vagyon-é? És miket még az jobbágyság más adó feiben esztendőnkint maga földes uraságának adott, és jelessen az adók és ajándékok az főldes ur által akár kész pénzben, akár naturálékban mibül állók?
- Valamint más helyeken, kik nem curiálisok, ezen nemes vármegyében, ugy a mi hellységünkben is tizedet és kilenczedet szoktunk adni mindennémű termésbül, hanem Vecsési pusztárul hetedet adunk. Az adó fizetésünket már fönt meg jelentettük. Ajándékot semminémű titulus alatt soha sem adtunk, nem is praetendáltatik tülünk. Diaetalis taxát vagy menyegzői s egyéb másutt szokott ajándékot sem attunk ekoráig. Söt dicsekedni kölletik mélt. uraságunkkal, hogy akarmelly szükségünkben és kiváltt terméketlenség üdejében gabonával, mindenkor csak új fejében és nem pénzért, minden interes avagy annak fejében teendő szolgálat nélkül segítetünk, sőt szükség üdejében, amint tavali esztendőben tapasztaltuk, egész kaszálás alatt robottunkban maga kenyerén tartott bennünket; ezen kívül heti soros robottban lévőknek is hetenként holl két kenyéret, hol 3 garast parancsolt mélt. uraságunk. Némellyekközülük hitelben adott marhával segétetvén, most is tartozunk a mélt. uraságnak ezen hellységünkbül fl 75 d 31.

8. Hány puszta ház helyek vannak minden helségben, melly időtűl fogvást, és mi okbúl pusztultak el, és ki által birattatnak?
- Istennek hála, puszta ház helly nincsen hellységünkben; urunk birodalma két annyinál is föllyeb szaporitott bennünket. Mert ha úji jobbágy szálitatik, épületre való fa ingyen adatik néki, és azon kivül hatt forintal és 6 kila buzával ajándékul segitetik a mélt. uraság által.

9. Az jobbágyok szabadok-é vagy örökössek?
- Örökös jobbágyoknak tartyuk magunkat.

Blazsek Jakab, Ecseri helységnek fö birája + Coram me Antonio Jedlicska, eiusdem possessionis iurato notario m.p. (Pecsét)

A válaszokban említették a jobbágyok, hogy a földesúr egyedül juhokat tart az ecseri határban, erre utal a ma is használt Szalaska-dűlő elnevezés, mely szlovákul juhásztanyát jelent. A felmérésben szereplő kenderföldre ma a Konopnyica-kenderes dűlő emlékeztet. Valószínűleg kölest is termeltek, hiszen a Prosznyiszka dűlő neve kölesföldet jelent.

Grassalkovich Antal birtokain ösztönözte a letelepedéseket, ezért különböző kedveznényeket nyújtott az újonnan betelepülő jobbágyoknak, földet, szőlőt, építőanyagot búzát és pénzt juttatott nekik. Mivel a Grassalkovich-levéltár a II. világháború alatt elpusztult, nagyon neház adatokat találni arra, hogy honnan érkeztek a telepesek községünkbe. Az újonnan érkezett jobbágyok származására neveik és vallásuk alapján lehet következtetni. A Grassalkovich Antal földesúr idején érkezett jobbágyok adatai sok hasonlóságot mutatnak a Zólyom megyei katolikus vallású Valaszka (Valacka) község lakóinak neveivel, ahol együttesen szerepel a községünkben igen gyakori Turcsány, Szlivka és a korábban előforduló Boldits név. EGy másik utalás az ecseri katolikus egyházi anyakönyvben 1738-ban szereplő Valkovszky (magyarul Valaszkai) név is. Másik feltételezés, hogy Trencsén környékéről származik az ecseri családok egy része. Ecser egyik legidősebb lakója, Majzik Terus néni szlovák beszédén még érezni a közép-szlovákiai, Trencsén környéki tájszólást.

Ecser úrbéri tabelláját 1770. április 21-én "hirdették ki".

A községben a rendezés után csak egész és féltelkes jobbágyok valamint zsellérek találhatók, ez utóbbiaknak mindnek van háza, belső telkük nagysága 2 pozsonyi mérőre való, más illetőségük földből nincsen. Az egész illetve a féltelkes jobbágyok úgyszintén 2 pozsonyi mérő nagyságú belső telekkel rendelkeznek. Az egész telkesek egyenként 38 hold szántóval, míg a féltelkesek a felével, 19 hold szántófölddel rendelkeznek. Valószínűleg az ecseri határ szűk mivolta miatt nem történik említés a rétekről, hiszen még az egész telkes jobbágyok sem birtokoltak rétet. Az urbariumhoz adott vallomás alapján az ecseriek közösen vették bérbe gróf Grassalkovich Antaltól a vecsési pusztát legelő céljára.

Társadalmi tagozódás 1770-ben a tabella szerint:

egész telkesféltelkeszsellér
Konda MátyásHatlaczki MihályGörög János
Harazin AndrásLusztyák GyörgyGongoly Mátyás
Skrenya MihjályLusztyák JánosResznik Pál
Blazsek JakabKiss GyörgyLosár (?) Mihály
Bieli JánosTóth JánosLnitzel (?) Mátyás
Hornyák FerencSkrenya GyörgyFartatsik Mátyás
Metzer GyörgyVelki GyörgySajban Mihály
Bieli PálHatlaczki JózsefCsorba Mátyás
Jáger TamásGazsik AndrásKozár Tamás
Skrenya JánosHrubos JánosNémeth György
Stantsik AndrásTurcsik JakabMisanski József
Lusztyák AntalMagyar JózsefGergó Márton
Csizsmár JózsefHornyák JánosPolyák István
Hajdú MihályKotár JózsefCservenyi György
Osztka György Csamula József
Juhász András Domoszloyszki Mihály
Szirák (?) György Borzik Mihály
Blazsek János Suska József
  Pupák György
  Szekeres József
  Kuzma Pál
  Crenek János
  Greskó Ádám
  Czrenek József
  Pintér Mátyás
  Kupsza János
18 család14 család26 család
Összesen: 58 család

A szerződés szerint az egész telkes jobbágyok évenként 52 nap marhás robotot, vagy e helyett 104 nap kézi szolgálatot voltak kötelesek földesuruknak ledolgozni, a féltelkesek ennek a felét, míg a zsellérek 18 nap kézi szolgálattal tartoztak a földesúrnak.

Az ecserieknek ezenkívűl adóként a következőket kellett fizetniük:

 egész telkesekféltelkesekzsellérek
esztendőbeli árenda1 forint1 forint1 forint
fonás6 font3 font-
kifözött vaj1 ice1/2 ice-
kappan2 db1 db-
csirke2 db1 db-
tojás12 db6 db-

A szerződés utóiratában rögzítették, hogy az adókat Szent György napjáig kell megfizetni. A marhás robotot a jobbágy saját marhájával, szekerével, boronájával és ekéjével köteles végrehajtani.

Fa és nád beszolgáltatására az ecseriek nem voltak kötelezve, erről a szerződés utóirata így rendelkezik:

13. Mivel ezen helységben a favágásnak, úgy a nádnak fogyatkozása miatt a jobbágyok ezen javakkal nem élnek, azért sem öll fának, sem nád kévéknek sodrásával és vágásával nem fognak tartozni.

Az urbáriumhoz 1792-ben kiegészítésként készült jobbágy-összeírás szerint Ecseren ekkor már 60 család lakott.

Az úrbéri tabellák elkészülte után rendszeres megyei összeírásokban rögzítették a lakosság számát. Ezeknek köszönhetően a XVIII. század végétől pontosan nyomon követhetők egy-egy település demográfiai, gazdasági helyzetének változásai, így a korábbiakhoz képest sokkal pontosabban bemutatható egy-egy település története.

Írásos emlékként maradt fenn a maglódi evangélikusok 1773-ban készült jegyzőkönyve is, mely a katolikus-evangélikus templomperrel kapcsolatos tanúvallomásokat rögzítette. A tanúk között több ecseri lakos is szerepelt: Matthias Pintér, Thomas Jager, Jacobus Blásik.

Grassalkovich (I.) Antal halála után virágzó uradalmat hagyott fiára, II. Antalra. Közvetlenül I. Antal halála után felesége, báró Klobusitzky Terézia vezette a birtokot mintegy 10 éven át.

Grassalkovich II. Antal idejének legnagyobb részét Pozsonyban és Bécsben töltötte, kevesebbet törődött az uradalom ügyeivel, mint apja. 1784-ben II. József császár (1780-1790) német birodalmi hercegi rangra emelte őt, ami után még kevesebb ideje maradt a gödöllői birtok kezelésére.

Az 1777 és 1785 közötti években törvényes megyejáráson vették számba a váci püspökséghez tartozó községek egyházi birtokait, illetve a községek egyházzal szembeni kötelezettségeit. Az 1777. évi Canonica Visitatio szerint az ecseri római katolikus templomnak hétmutációs orgonája volt, amelyet 140 rajnai forintért vettek. A gödöllői templomból Grassalkovich Antal közbenjárására Nepomuki Szent János képet kaptak az ecseriek, amelynek napjainkra nyoma veszett. Az Ecseren 1842-ben kelt Canonica Visitatioban (Püspöki látogatás jegyzőkönyve) rögzítették az egyházi javadalmakat a következők szerint:

Canonica Visitatio 1842 Szent Mihály havának 9ik napján:

Az Ecseri Plébános úrnak és az ő plébánia köréhez tartozó egyéb egyházi szolgáknak járandósága 1777 és 1785 esztendei Törvényes Megyejárás alkalmával elrendeltetett.

I. Az Ecseri Plébános úrnak Ecseri birtokai:

Egy jobágytelki állománya 26 holdból + egy pótlékból áll:

- Strk nevezetű dűlőben: 4 1/3 hold
- Vecsési úton: 4 holdnyi
- Prosznyiszka dűlőben: 4 hold
- Kamenyica dűlőben: 4 1/3 hold
- Szőlők alatt dűlőben: 4 1/3 hold
- Cvik dűlűben: 5 hold
- Kenderes dűlőben: 1 hold

A község ktelessége: művelni, plébániai trágyábal javítani, learatni és a parochia szérűskertjébe hordani. Tartozik még a plébániai birtokhoz: 600 négyszögöl kenderföld, melyet a község köteles felszántani, 300 négyszögöl káposztaföld, 12 kapás szőlő, melyet a plébános saját kölstségén műveltet. Házi és szérűskertej, melynek körülsáncolására a maglódi hívek kötelezettek.

A község kötelessége még a paplak udvarát, kertjét kerítéssel ellátni, azt karbantartani, a gabonát a malomba szállítani.

II. Párbér: 1 pozsonyi mérő jól kiszelelt búza és 30 Korona

Amennyiben nincs kiszelelve, akkor a mennyiség 7 itszével megemelkedik.

Vegyes házasságú házaspár, illetve özvegy a fentiek felét köteles megfizetni.

III. Stóla:

a) Esketés 1 Forint
b) Újnők és gyermekágyasok avatásául: 30 Korona
c) Koporsóbatételkor, illetve beszentlésekor: 30 Korona
d) Liberáért: 30 Korona
e) Énekes requiemért: 2 Forint
f) Nagyobb temetésért: 1 Forint
g) Kisebb temetésért: 30 Korona
h) Anyakönyvi kivonatért: 60 Korona

A fenti díjakat nemesek, uradalmi tisztviselők, idegenek és uradalmi béresek kétszeres díjjal kötelesek megfizetni.

IV. Deputum fejében:

a) 10 öl fa, 12 jól megrakott szekér széna vagy 40 Pengő Forint
b) 3 akó misebór
c) 3 bárány
d) nagy ünnepekre (Karácsony, Húsvét, Pünkösd) 4 Forint 30 Korona, ebéd helyébe 7 Forint

V. Plébános fizetése: Kis Mise címszó alatt 60 Forint hetenként és 15 javítási Forint

VI. Plébánosi tizenhatod fejében mindazon illetményt, amely az Ecseri és Maglódi királyi tized alatt lévő termesztményekbül részére kijárnak.

Az Ecseri Énekésznek s egyszersmind Oskolamesternek:

I. Fekvő és ingatlan telke: 13 hold:

a) Strk, Kamenyica, Szőlők alatti, Vecsési úti, Kenderesi, Hármashatár melleti dűlőkben. Ezen földeket a község tartozik művelni.
b) 300 négyszögöl kenderes, melyet a község tartozik művelni
c) 150 négyszögöl káposztás, melyet saját költségén művel
d) házi- és szérűskert

A község köteles a kántornak lakást biztosítani, azt, illetve annak kertjét karban tartani, kerítéssel ellátni.

II. Párbér a kántor részére: fél pozsonyi mérő búza és 15 Korona, melynek felét tartoznak megfizetni a vegyes házasságúak és özvegyek.

III. Stóla:

a) Hirdető céduláktól 7 Korona
b) Koporsóbatételtül 15 Korona
c) Liberátul 15 Korona
d) Nagy requiemes mise alatti énekléstül 30 Korona
e) Nagyobb temetsé 30 Korona
f) Kisebb temetés 15 Korona
g) Minden búcsúztató versért 6 Korona

Nemesek, uradalmi tisztviselők, idegenek és uradalmi béresek kétszeres díjat tartoznak fizetni.

IV. Deputatum

a) 2 öl kemény tüzifa és 3 jól megteshedt szekér széna vagy 28 Pengő Forint évenkint
b) Ostyasütésre 4 pozsonyi mérő búza
c) Hízottért 3 Forint
d) Sóért 2 Forint
e) Ünnepies körmeneti fáradsága fejében minden alkalomnak 12 Korona vagy 1 itsze bor
f) 4 itsze tehénvaj
g) 10 font faggyú
h) tanítási díjul 13 Forint

Az Ecseri templomgazda (gondnok) fizetése: 5 Forint. Az Ecseri harangozónak agyon 3 kilás 2 szántóföldje, maga erejivel művelendő, és egy házi kertje a községtől esztendőnkint káposztásnak és kenderesnek egy-egy darab földje, minden házaspártól 1 negyed pozsonyi mérő rozsbúzája, minden harangozási versért 7 Korona, a község házában szabad lakása, és minden terhektől és adózásoktól kiváltsága.

Gróf Nádasdi Ferenc
Váci Püspök

A pesti főesperesség fóti kerületéhez tartozó Ecseri Római Katolikus Egyházhoz korábban három leányegyház (filia) tartozott: 1740-től Maglód (1918-ig) és Keresztúr, valamint 1786-1797-ig Vecsés. Az ecseri anyakönyvekben számos születés, esketés és halálozás van bejegyezve azzal a kiegészítéssel, hogy az illető vecsési, maglódi vagy keresztúri lakos.

A községek lakosságát az országos összeírásokon kívül a helyi plébániahivatalok is nyilvántartásba vették. Ecser esetében a fenti két összeírás kis mértékben különbözik egymástól. Ennek oka valószínűleg az, hogy a helyi egyházi összeírásokba nem minden évben vették be a nem katolikus lakosokat.

Ecser adatai a XIX. század első felének országos összeírásában:

 180418261841-1842
Házak száma868096
Családok száma11398128
Jobbágyok száma423946
Zsellérek száma96130142
Összlakosság625 fő600 fő735 fő

Az Ecseri Római Katolikus Egyház lakosságösszeírásai alapján a következő adatokat tudhatjuk meg:

 183618381839184018411842
Házak száma8996101100101106
Lakosság612614631651657735

Ez a két összeírás a lakosság pontos számának megadásán túl még két nagyon fontos adatot is tartalmaz. Az 1836. évi statisztka tartalmazza a község nemzetiségi összetételét. E szerint a 612 főnyi katolikus lakosságból:

Az 1842. évi összeírásból tudhatjuk meg a lakosság vallás szerinti megoszlását. A 735 főnyi összlakosságból:

Grassalkovich (II.) Antal halála után fiára szállt az uradalom, akinek vezetése alatt rohamos hanyatlásnak indult az egykor virágzó gazdaság.

A falu életét az 1800-as években a napóleoni háborúk katonaságának beszállásolása, illetve tartási kötelezettsége is terhelte. Az ecseri lakosság a vecsésiekkel együttesen 1806-ban kérte, hogy mindkét falu mészárosát engedjék ki ideiglenesen a börtönből, "mivel oly hirtelen mást nem kaphatnak", nehogy a katonaság húsban fogyatkozást szenvedjen. A kérelemből nem derült ki, hogy miért volt börtönben a két mészáros.

1831-ben, 1836-ban és 1848-ban kolera járvány pusztított az országban, amely Ecsert sem kerülte el. A járványok pusztításait az 1846-47-es ínséges évek is súlyosbították.

Mindezen csapások mellett a község lakóinak gondot kellett fordítaniuk a renoválásra szoruló százéves templomukra is. 1841-ben Kindl József kőműves mester végzett különböző javítási munkálatokat az épületen. A felújítást a kegyúr, Grassalkovich (III.) Antal anyagi támogatásával végezték, melynek dokumentációját a Grassalkovich uradalom 1841. évi nyugáti tartalmazták.

Fényes Elek 1843-ban Magyarország községeinek leírása során Ecserről a következőket írta:

Ecser tót falu. Pesthez keletre 2 mérföld. 649 katholikus lakosa, katholikus parochiája és temploma van. Dombos határa homokos, de jó rozsot és bort terem: rétjei szépek, erdeje kevés.

Tartalomjegyzék: I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIV, XV, XVI, XVII, XVIII

honlapkészítés: dupai