Ecser község bemutatása

Aszódi Csaba András

  1. A község történetére utaló régészeti leletek a Krisztus előtti időktől a magyarok letelepedéséig
  2. Ecser középkori története a honfoglalástól a törökdúlásig
  3. A török hódoltság idején (1541-1686)
  4. A község története a törökdúlástól a XIX. század közepéig
  5. A szabadságharctól a II. világháborúig
  6. A második világháború után
  7. A tanácsrendszer idején
  8. Ecser fejlődése a rendszerváltást követően
  9. Közösségi élet
  10. Sporttörténet
  11. Ecser településszerkezetének fejlődése
  12. Ecser településrészeinek, dűlőinek régi elnevezései
  13. Népviselet
  14. Egyházi élet
  15. Ecser község jelképei, műemlékei és helyi szempontból fontos értékei
  16. Községünk köztéri szobrai, emlékei
  17. Ünnepnapok Ecseren
  18. Ecseri családfák

A szerző ajánlása

Felgyorsult világunkban is minden ember életében kell lennie egy helynek, melynek nevét meghallván megdobban a szíve, s régi emlékek elevenednek meg gondolataiban. Szülőföldünkhöz, felnövekedésünk helyéhez különleges kapcsolat fűz bennünket. Ez az a hely, ahol családunk, rokonaink, elődeink dolgoztak, éltek-haltak.

Az emberben gyakran felmerül a vágy: szeretné megismerni szűkebb hazája, lakóhelye múltját.

Ecser történetét feldolgozó monográfia mindezidáig nem készült, annak ellenére, hogy korábban is mutatkozott már igény községünk múltjának bemutatására. Rövid, összefoglaló jellegű írások több alkalommal is megjelentek, de ezek közül a legbővebb is csak néhány oldal terjedelmű volt. Ecser históriájával mélyebben most ismerkedhet meg először az olvasó.

Egy helység történetének feldolgozása hosszú és sokrétű kutatómunkát igényel. Munkám során elsősorban a Magyar Országos Levéltárban, a Pest Megyei Levéltárban és az ecseri római katolikus plébánián mélyedtem bele az évszázados iratokba.

Különleges érzés töltött el, amikor Ecser két-háromszáz évvel korábi, sőt több mint fél évezreddel ezelőtti múltja elevenedett meg a megsárgult papírokon. Mintha egy ősi templom csendes mélyén lettem volna, ahol a levegő minden egyes részecskéje is tartalommal van megtöltve. A többszáz éves iratok minden betűjét megpróbáltam életre kelteni, hiszen célom nem egy adathalmaz közlése volt, hanem a történelmi tényekhez szorosan ragaszkodva olvasmányos munka létrehozása.

A község történetének ismertetése során az időrendiséget helyeztem előtérbe, de néhány fontosabb témának külön fejezetet szenteltem. Bár e történeti áttekintés célja Ecser évszázados múltjának bemutatása, annak érdekében, hogy az adott kor viszonyait könnyebben megértsük, többször található utalás a környező települések korabeli történelmére is.

A II. világháború utáni időszak ismertetéséhez ma is élő ecseriek visszaemlékezései nyújtottak segítséget.

A millennium évében Szent István király intelmeinek jegyében ajánlom ezt a könyvet minden kedves olvasónak, hiszen az elődeink által megkezdett munkát csak közös összefogással tudjuk folytani, hogy több évszázados örökségünket és hagyományainkat tiszta szívvel adhassuk át gyermekeinknek a XXI. században.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak az adatközlőknek, akik emlékeik felidézésével járultak hozzá e munka elkészítéséhez, illetve akik bármely módon segítséget nyújtottak:

Aszódi Katalin, Bálintné Szabó Klára, Barta Zoltán, Budavári Istvánné sz. Zsilinszki Mária, Dinnyés Sándorné sz. Novotni Anna, Durucskó Jánosné, Fabók Jánosné sz. Berta Zsuzsanna, Földváry Tibor, id. Harazin István, Harazin István, Hranka Istvánné sz. Jedlicska Katalin, Hranka Józsefné sz. Raicz Mária, Jármai Ildikó, Kardos Tamás, Katarina Királyova, Kovács Sándorné sz. Veréb Magda, Kőfalvi Ernő, Laczkó Márta, Langó Ferencné sz. Pintér Mária, Motolai Józsefné sz. Murár Erzsébet, Péter Attila, Pintér Józsefné sz. Hranka Mária, Pokornyi Róbertné, Sosovica Jánosné sz. Hajdú Mária, Szabó Sándor, Szentesi Jánosné sz. Navratil Mária, Szigeti Józsefné, Szigetvári Józsefné sz. Wéber Anna, Szlifka Józsefné sz. Murár Mária, Sztancsik Józsefné sz. Hajdú Anna, Sztancsik Józsefné sz. Pintér Ilona, Teleki András, Trepák Mónika, Uitz József, Uitz Józsefné sz. Szabados Mária, Wéber Mihály, Zsilinszki Ferencné sz. Szlifka Julianna

Ecser, 2000. tavaszán, Aszódi Csaba András

Irodalomjegyzék

Dr. Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye, 1896
Káldy Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai
Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez, Oklevélregeszták 1002-1437
Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720-21
Bilkei Gorzó János: Vecsés Nagyközség története (különös tekintettel a 150 év előtti telepítésre)
Dr. Lakatos Ernő: Vecsés története
Dercsényi Dezső: Pest Megye műemlékei
Wellman Imre: A parasztnép sorsa
Wellman Imre: A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása
Vályi András: Magyarország leírása 1796
Kosári Domokos: Pest megye a kuruckorban
Petróczi Sándor: Pest megye újjászületése 1711-1760
Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében
Eperjessy Géza: A Pest megyei céhes ipar 1686-1872
Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876
Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Monographiája, 1877
Csatár István: Pest megye adattára, 1939
Dr. Gürtler Magda: Maglód község története
Bánfalvy Anita: Ecser krónikája c. pályamunka (kézirat)
Tótkomlós története, 1996
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára, Budapest, 1931
Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 1743

Tartalomjegyzék: I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIV, XV, XVI, XVII, XVIII

honlapkészítés: dupai