i. A község történetére utaló régészeti leletek a Krisztus előtti időktől a magyarok letelepedéséig

Egy mai község történetéhez nem tartozik hozzá szorosan a környékén egykor létezett kultúrák, települések története. Mégis meg kell említenünk és ismernünk kell azt az emberi fejlődést, amely a mi világunkat közvetlenül megelőzte ezen a tájon.

A község területe a Pesti síksággal határos cserháti dombok, illetve a Gödöllői-dombság lösszel fedett nyúlványain fekszik. Ezt a törmelék-kúpot a Duna a pliocén kor végén, a jelenlegi Pestszentlőrinctől Ecserig húzódó ívben rakta le.

A környék természetföldrajzi viszonyai az utóbbi évezredekben mindig is alkalmasak voltak az emberi megtelepülésre. Erre utalnak a környékünkön talált őskori leletek. Bár Ecser régészeti feltárása máig nem történt meg, véletlenszerűen sem került elő a község jelenlegi területén őskori lelet, ezzel szemben a közvetlen közelünkben talált leletek azt bizonyítják, hogy ez a vidék már az őskorban is lakott volt.

A legrégibb leletanyag, amelyet a környékünkön találtak, az újkőkorból származik (Kr. e. 4000-2500). Gyömrőn kerültek elő különböző edények, szövőszéknehezék és állati kellékek.

A rézkorból (Kr. e. 2500-1900) származó tárgyi emlékek igen gazdag lelőhelye Üllő. A községi legelőkön a badeni kultúrára utaló számos kerámialelet, illetve temető került elő.

A bronzkorból (Kr. e. 1900-800) származó leletanyagot fedeztek fel Gyömrőn, a PEVDI telephelyén, illetve Üllőn bukkantak rézkori női temetkezés nyomaira. A csontváz mellett különböző edényeket találtak.

Ecserhez legközelebbi lelőhelyre Budapest XVII. kerületében, Rákoscsabán, a Kiskároshíd utcában bukkantak. Itt kora vaskori urnasírok kerültek elő.

Vaskori (Kr. e. 800-0 ) szkíta temetőt tártak fel Gyömrőn, ahol a csontvázak mellett gazdag ékszer- és edénylelet is napvilágot látott.

Kelta emlékekre bukkantak ugyancsak Györnrőn, ahol kelta pénzt, tetradrachmát találtak, melyből arra következtethetünk, hogy ebben a korban Ecser környékén már fejlett kereskedelem zajlott. Kelta cserépleletek kerültek elő Üllőről is.

A római korban környékünkön érezhető a Római Birodalom közelsége. A birodalom határa a Duna volt, ettől keletre a szarmaták éltek, akik valószínűleg kereskedelmi kapcsolatban álltak a rómaiakkal. Erre utal a Rákoscsabán talált kőlelet, illetve a közvetlen szomszédságunkban - Vecsésen és Üllőn - talált római fibula és pénzérme.

A népvándorlás korából (VII-IX. századból) Üllőn tárták fel két avar temető közel 420 sírját. Avar kori emlékanyag került elő Vecsésen, Gyálon és Györnrőn is.

Tartalomjegyzék: I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIV, XV, XVI, XVII, XVIII

honlapkészítés: dupai