Semmelweis nap és köztisztviselők napja

Július elsején két közszolgálati ágazat dolgozói tartanak ünnepet.

A magyar egészségügy napja (másik nevén Semmelweis-nap vagy Semmelweis Ignác-nap) egy 1992 óta, minden év július 1-jén megtartott ünnepnap Magyarországon. 1818-ban ezen a napon Budán, a Tabánban született Semmelweis Ignác magyar orvos, az „anyák megmentője”, aki kiemelkedő szerepet játszott a gyermekágyi láz leküzdésében, oka empírikus felfedezésében.

A Magyar Egészségügy Napja alkalmából ünnepségeket tartottak országszerte.

Semmelweis Ignác orvos jelentőségét nem lehet eléggé méltatni, hiszen egy olyan emberre emlékezünk, akinek legkiemelkedőbb felfedezése emberek millióit mentette meg - mondta az emberi erőforrások minisztere szombaton Budapesten, a Semmelweis Egyetemen.
Kásler Miklós a Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésen elmondott köszöntőjében úgy fogalmazott, Semmelweis motivációi és gondolkodásának középpontjában az emberi élet feltétlen tisztelete, az élet megóvása, megmentése állt.

A miniszter azt mondta, értékvesztett korunkban egy olyan emberre emlékezünk, akit az emberiség jótevőjének, az anyák megmentőjének, az orvostudomány Luther Mártonjának, a legkiemelkedőbb felfedezés birtokosának és a legerkölcsösebb embernek tart az utókor.

Felidézte: Semmelweis tanait kortársai elutasították, nem ismerték fel felfedezésének, a kézmosásnak a fontosságát, de ő a rendelkezésére álló eszközökkel és módon küzdött saját igazáért.

Felfedezését a pontos megfigyelés, a kórlefolyás, a bonctani leletek elemzése, értékelése alapozta meg, felfedezését statisztikai adatokkal támasztotta alá - mondta Kásler Miklós.

A tudós felfedezésével leírta a gyermekágyi láz okát, kialakulásának folyamatát, a fertőzés "kapuját", a fertőzés eszközét és azt, hogy a fertőzést milyen módszerekkel lehet megelőzni - ismertette a miniszter.

Úgy fogalmazott: Semmelweis Ignácot életfelfogása valóban a magyar orvostudomány legismertebb alakjává emelte, de a legtiszteltebbé és a legszeretettebbé mindenképpen.

Mint mondta, Semmelweis leginkább Prométheuszra emlékezteti, aki lehozta a mennyekből a lángot és a tüzet, míg Semmelweis lehozta az emberi életet, hogy lángoljon és világítson.

Szél Ágoston, az egyetem július 1-jével leköszönő rektora köszöntőjében azt mondta: Semmelweis tanaival nemcsak a szülészet-nőgyógyászat, de a modern sebészet előtt is megnyitotta a kaput. A rektor felidézte, Semmelweist a kortársai azért utasították el, mert felfedezése egyszerre volt zseniális és nyilvánvaló.

A Semmelweis Egyetemen tartott tudományos ülésen bemutatták a Magyar Nemzeti Bank által a Semmelweis-emlékévre kibocsátott emlékérmét, valamint a Magyar Posta emlékbélyegét.

A tudományos ülés zárásaként, délután leleplezik Madarassy István "Áldott állapotban - Vizitáció Semmelweis emlékére" című szoborcsoportját.



Az elmúlt években végrehajtott béremelések "nem megtörténtek, hanem csak elkezdődtek".– fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Semmelweis-napi ünnepségén. A miniszter azt ígérte, hogy az ország gazdasági teljesítőképességét figyelembe véve az egészségügy és az ágazati bérfelzárkózás a legfontosabb feladatok közé tartozik majd a következő években. Kiemelt fontosságú, hogy milyen a magyar egészségügy helyzete, a dolgozók anyagi és infrastrukturális körülményei.

Köszöntőjében kitért arra is, hogy az előző uniós ciklus fejlesztési forrásai a vidéki egészségügyi intézmények infrastruktúráján javítottak elsősorban, míg a fővárosra és a közép-magyarországi régióra csupán a fejlesztési pénzek 10 százaléka jutott. Ennek a különbségnek a kiegyenlítésére szolgál az Egészséges Budapest Program (EBP), több beruházás elindulhat vagy be is fejeződhet a következő négy évben. A miniszter véleménye szerint szükség van a ma létező egészségügyi intézményekre, azonban arra, hogyan és milyen formában működjenek, a szakmának kell javaslatot tennie. "Ha egyfajta versenyről beszélünk" a bérekkel és az infrastruktúrával összefüggésben, leginkább az egészségügyben érzékelhető, hogy az uniós csatlakozáshoz kapcsolódóan küzdeni kell a jó szakellátás biztosításához szükséges munkaerő megtartásával, de ez egész Európában kihívást jelent – mondta a Gulyás, egyúttal köszönetet mondott azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik bár jobb jövedelmet is elérhetnének külföldön, mégis itthon maradnak.



A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja (korábbi nevén a köztisztviselők napja) minden év július 1-jén megtartott ünnepnap Magyarországon. 1992-ben ezen a napon lépett életbe a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, ennek emlékére négy évvel később, 1996-ban a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete kezdeményezte, hogy Magyarország területén július 1-jén ünnepnapot tartsanak. Az ünnepet 1997-ben tartották meg első alkalommal, ekkor még a köztisztviselők napja név alatt. 2011. június 20-án az Országgyűlés úgy határozott, hogy július 1-je a kormánytisztviselők napja is legyen, így ekkortól kezdve az ünnep neve a köztisztviselők és kormánytisztviselők napja lett.


Semmelweis Ignác

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

honlapkészítés: dupai