Tájékoztató a 2017. évi helyi iparűzési adóbevallás benyújtásának fontosabb szabályairól

Bevallási határidő
A 2017-ben kezdődött adóévi iparűzési adókötelezettségről, mind a naptári évvel azonos üzleti évet, mind a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak, az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell adóbevallást benyújtaniuk Ecser Nagyközségi Önkormányzati Adóhatóságához (önkormányzati adóhatóság).

Így a naptári évvel azonos üzleti éves adózók a 2017. adóévről szóló bevallását 2018. május 31-éig nyújthatják be késedelem nélkül. (Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 2.melléklet II/A) 1. pontja)


Adófizetési, adóelőleg „kiegészítési" határidő

Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenység utáni adóban az adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig; az adóelőleg-kiegészítés összegét az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig fizeti meg. A megfizetett adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés, valamint az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (2018. május 31-éig) fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza. (Art. 3.melléklet II/A) 1. pontja) Az adóbevallással egyidejűleg kell az adót/adóelőleget megfizetni az önkormányzat számlájára.
A befizetést utalással lehet teljesíteni:
Ecser Nagyközségi Önkormányzat 65100022-1154097 számú Iparűzési adó számlájára


Az iparűzési adóbevallás benyújtásra kötelezettek köre

A 2017. évi HIPA bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és Ecseren székhellyel, telephellyel rendelkeznek. Az iparűzési adó alanyának tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
- egyes - vállalkozási tevékenységet végző - magánszemélyek,
- jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is,
- az egyéni cégek, az egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket is. Adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak):
- az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki a) az ingatlan-bérbeadási, b) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében

- a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
- az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
- az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
- az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
- a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben a 600 000 Ft-ot meghaladta.

Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén székhelynek számít a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye minősül székhelynek.

Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát. Telephelynek számít a TEÁOR szerinti építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladta. Ha a vállalkozó ilyen jellegű tevékenységet végez és annak időtartama a településen előreláthatóan a 180 napot meghaladja, akkor már a tevékenységvégzés kezdetén, mint állandó jellegű tevékenységet végzőként jelentkezhet be, azaz létrehozhat telephelyet. A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén telephely a vagyontömegben lévő, hasznosított ingatlan fekvési helye.

Az iparűzési adóbevallást az Art-ban, illetve a Htv-ben meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatóságához kell eljuttatni.

A bevallásbenyújtás elektronikus módjai és csatornái

Az adóbevallás benyújtható közvetlenül a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz elektronikus úton, illetve az állami adóhatóságon keresztül is. (Htv. 42/D. §). Így az adózók, illetve az általa meghatalmazott képviselők dönthetnek arról, hogy a 2017. adóévi iparűzési adó bevallását a székhelye, telephelye szerinti ecseri önkormányzati adóhatósághoz vagy az állami adóhatósághoz nyújtja be. Mindez azt is jelenti, hogy az adózó a benyújtott adóbevallását csak azon „csatornán" tudja kijavítani vagy önellenőrzéssel helyesbíteni, amely „csatornán" (önkormányzati adóhatóság vagy állami) azt beküldte.
Az elmúlt években benyújtott iparűzési adóbevallások egyik legjellemzőbb hibája az Önök által bevallott, megfizetett iparűzési adóelőlegek összegeinek helytelen kitöltéséből adódott, ami azért lényeges, mert ezt alapul véve történik a végleges adó elszámolása. Másrészt az előző évek tapasztalatai alapján szintén visszatérő probléma a következő előlegfizetési időszak adóelőleg összegeinek a bevallása, ami alapján kell majd fizetni a következő előlegfizetési időszak összegeit és ami szintén nagyon sok esetben hibás. Ezeknek az összegeknek a pontos megadása nagyon lényeges, így kérjük, ezeket szíveskedjenek pontosan leellenőrizni a kitöltés előtt!

Tájékoztatjuk, hogy a hibásan, hiányosan benyújtott adóbevallás nem dolgozható fel és az kötelezettség megszegésének minősül, mely jelentős összegű mulasztási bírság kiszabását jelentheti.

Az adózó meghatalmazottja akkor jogosult az önkormányzati adóhatóságon keresztül az iparűzésiadó-bevallás benyújtására, ha az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közteherrel kapcsolatos eljárási kötelezettségteljesítéssel összefüggésben, érvényes (állandó meghatalmazással) képviseleti jogosultsággal rendelkezik, azaz az önkormányzati adóhatóság előtti eljárásra jogosult.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 1. § 23. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő adózó
- ide tartozik az egyéni vállalkozó is - az Eüsztv.-ben meghatározott módon, azaz elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal.
Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre kötelezett az elektronikus ügyintézést biztosító szervek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben, így iparűzésiadó-ügyben is.

A hivatkozott jogszabályhelyek értelmében az Eüsztv. szerinti gazdálkodó szervezet a 2017. adóévi iparűzésiadó-bevallását az önkormányzati adóhatóság által (a 35/2008. PM rendelet szerint) rendszeresített nyomtatványon, az ott biztosított elektronikus felületen köteles teljesíteni.

Bevallás az állami adóhatóságon (NAV) keresztül

Az adózó a 2017-ben kezdődött adóévi iparűzési adóról szóló bevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és önellenőrzéssel való helyesbítését – az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával is teljesítheti (Htv. 42/D. §).

Az adózónak vagy az általa meghatalmazott személynek (képviseleti jogosult) az adóbevallást a vállalkozó székhelye és telephelye(i) szerinti településenként (mindegyik településre önállóan) kell elkészítenie, és az állami adóhatóság által létrehozott elektronikus nyomtatványon benyújtania. Az elektronikus bevallást támogató számítógépes rendszer az esetleges számítási hibákat, a bevallás egyes sorai közti logikai összefüggések esetleges figyelmen kívül hagyását jelzi.

Helyi adóügyekben továbbra is az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette. Az iparűzési adóban változatlanul az önkormányzati adóhatóság látja el az adóhatósági feladatokat, az állami adóhatóság a hozzá beérkező bevallásokat csupán továbbítja. Ez azt is jelenti, hogy a bevallás kitöltéséhez, annak utólagos kijavításához, esetleg önellenőrzéssel való helyesbítéséhez kizárólag az önkormányzati adóhatóság nyújt segítséget. Ezért a NAV a helyi iparűzési adóról szóló bevallást – befogadó nyugta kiadása mellett – késedelem és tartalmi vizsgálat nélkül, elektronikusan továbbítja az adóalany által megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóságnak.

Az adózó meghatalmazottja akkor jogosult az állami adóhatóságon keresztül az iparűzési adóbevallás benyújtására, ha az állami hatóság hatáskörébe tartozó valamely közteherrel kapcsolatos eljárási kötelezettségteljesítéssel összefüggésben érvényes (állandó meghatalmazással) képviseleti jogosultsággal (EGYKE rendszerében nyilvántartott) rendelkezik, azaz az állami adóhatóság előtti eljárásra jogosult. Előfordulhat, hogy az adózó képviseletére az állami adóhatóság előtti eljárásban, illetőleg az önkormányzati adóhatóság előtti eljárásban más-más személy jogosult, ez azonban az előbbi képviselő állami adóhatóságon keresztül történő iparűzésiadó-bevallás benyújtásának jogszerűségét nem érinti.

A Htv. 42/D. § (3) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott iparűzésiadó-bevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. Ezen szabályozás mindösszesen a határidő megtartására vonatkozó joghatásról rendelkezik, amely azonban nem mentesíti az adózót vagy az adóbevallást ellenjegyző meghatalmazottat a hiányos vagy bevallási hiba kivételével hibás bevallás miatt kiszabható mulasztási bírság alól. Így például hiányos a bevallás akkor, ha az adózó az adótényálláshoz szükséges betétlapokat a Főlap mellett nem nyújtja be, vagy az előlegfizetési időszakra előleget nem rögzít a Főlap VIII. pontjában.

A 2017. adóévre irányadó nyomtatvány és a kitöltési útmutató a nav.gov.hu honlapon a Letöltések/Nyomtatványkitöltő programok menüpont alatt érhető el a nyomtatvány számára történő keresés útján.


Bevallás közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz

Ha az adózó nem él az adóbevallás állami adóhatóságon keresztül való benyújtásának lehetőségével, akkor ezen eljárási kötelezettségét közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz köteles teljesíteni.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 1. § 23. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő adózó (ide tartozik az egyéni vállalkozó is) az Eüsztv.-ben meghatározott módon, azaz elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal.
Az egyéni vállalkozók kapcsán megjegyezzük, az Eüsztv. alkalmazásában kizárólag az a magánszemély tekintendő egyéni vállalkozónak, aki az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában (a továbbiakban: EVNY-ben) is ekként szerepel (www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/).
Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre kötelezett az elektronikus ügyintézést biztosító szervek – jelen esetben a helyi önkormányzat jegyzőjének – feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben, így iparűzésiadó-ügyben is.
A hivatkozott jogszabályhelyek értelmében az Eüsztv. szerinti gazdálkodó szervezet a 2017. adóévi iparűzésiadó-bevallását az önkormányzati adóhatóság által (a 35/2008. PM rendelet szerint) rendszeresített nyomtatványon (az ELÜGY portálon biztosított elektronikus felületen, vagy e-papír rendszer segítségével) köteles teljesíteni.
a) Az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézésre kötelezett
– a gazdálkodó szervezet – ide nem értve a lakásszövetkezetet, valamint az adószámmal nem rendelkező alapítványt és egyesületet és az EVNY-ben nem szereplő egyéni vállalkozót – elektronikus ügyintézését
= a cégkapuja vagy,
= ha az önkormányzati adóhatóság 2017. december 31-éig is biztosított elektronikus ügyintézést és a gazdálkodó szervezet képviselőjéről olyan nyilvántartást vezet, mely alapján az adózó és annak képviselője egyértelműen beazonosítható, akkor – 2018. december 31-éig – az Eüsztv. 108. § (6a) bekezdése alapján a törvényes képviselőjének KÜNY-tárhelye (korábbi elnevezés szerint ügyfélkapu);
– az ENYV adatbázisában szereplő egyéni vállalkozó KÜNY tárhelye
útján tart kapcsolatot az önkormányzati adóhatósággal.
Ezen adózói csoportba tartozó jogalany az önkormányzati adóhatósághoz elektronikus úton köteles benyújtani az iparűzési adóban az adóévi adóbevallásán túl az adóévi előlegkiegészítésről szóló bevallását, az adókötelezettsége településen való keletkezésével összefüggő bejelentkezését, illetve változásbejelentését, továbbá az adónemhez kapcsolódó jogorvoslati, adómérséklési, fizetési könnyítés iránti és adóigazolás kiállítására irányuló kérelmét is.
Amennyiben a gazdálkodó szervezetnek minősülő jogalany az iparűzési adóban adóévi adóbevallását (mely az Art. szerint végrehajtható okirat), valamint a jogorvoslati kérelmét nem az Eüsztv.-ben meghatározott módon, hanem például papír alapon vagy szkennelés után e-mailben nyújtja be, akkor – az eljárási kötelezettség „nem jogszerű” teljesítése miatt – ahhoz joghatás nem fűződik.
b) Az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézésre (e-bevallásra) nem kötelezett
– a természetes személy;
– a lakásszövetkezet, az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány;
– a 600 ezer forint éves árbevételt meghaladó – a Htv. alkalmazásában vállalkozónak minősülő – mezőgazdasági őstermelő; továbbá
– az EVNY-ban nem szereplő, azonban a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak (így a Htv. alkalmazásában iparűzésiadó-alanynak) minősülő közjegyző, egyéni ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező személy,
továbbra is – főszabályként – papír alapon tarthat kapcsolatot az önkormányzati adóhatósággal, azaz e jogalanyi körbe tartozó iparűzésiadó-alany változatlanul papír alapon nyújthatja be az önkormányzati adóhatósághoz iparűzési adóbevallását.
Ekkor az adózó a 35/2008. PM rendelet szerinti „központi” nyomtatványon vagy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti eljárási kötelezettségét. A „központi” bevallási nyomtatvány jogtárból letölthető, vagy a 35/2008. PM rendelet 18. melléklete alapján – kizárólag változatlan szerkezetben és tartalommal – azt az adózó „word” formátumban előállíthatja. Ekkor az adózónak a nyomtatványon rögzítenie kell
– annak az önkormányzatnak az elnevezését, amelynek adóhatóságához a bevallást benyújtja,
– azt az adóévet, amelyre a bevallás vonatkozik, továbbá
– az adóévre vonatkozó adómértéket.
Ezen adózói csoportba tartozó adózó azonban dönthet úgyis, hogy elektronikus úton tart kapcsolatot az önkormányzati adóhatósággal, feltéve, hogy megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással rendelkezik.
Az adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele megtörténhet:
– az önkormányzati adóhatóság által fenntartott űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatáson (ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felülete) keresztül, vagy
– amennyiben az önkormányzati adóhatóság űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatást nem tart fenn, akkor az ún. e-papír rendszer segítségével. (Ezen esetben szükséges, hogy az adózónak vagy képviselőjének legyen KÜNY tárhelye).

Mely településre kell adóbevallást benyújtani?
A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési adókötelezettség. Az adózónak minden olyan magyarországi önkormányzat illetékességi területén (településen) állandó jellegű iparűzési adókötelezettsége, s így az annak részelemét képező bevallásbenyújtási kötelezettsége áll fenn, amely az adónemet a 2017. naptári évben (bármely időszakra) működtette.
Adóelőleg bevallása
A helyi iparűzési adóban - hasonlóan a társasági adóhoz - az adóelőleget önadózással kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy ebben a bevallásban kell az adózónak kiszámítania és bevallania az előlegfizetési időszak két időpontjára az adóelőleg összegét, a települési önkormányzat adóbeszedési számlájára kell megfizetni. A bevallott adóelőleg minden további intézkedés nélkül végrehajtható. Az adóbevallás – a végrehajtási eljárásban – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja értelmében végrehajtható okiratnak minősül.

Ha az adóbevallási nyomtatvány kitöltése (pl.: előleg összege) vagy más jogszabályi értelmezés kapcsán nehézségei adódnak, úgy keressék fel adóhatóságunkat, ahol készséggel állunk az Önök rendelkezésére.

Előre is köszönjük szíves együttműködésüket és köszönjük, hogy befizetett adójával hozzájárul Ecser Nagyközség fejlődéséhez!

Ecser, 2018. május 24.

Ecseri Polgármesteri Hivatal


honlapkészítés: dupai