Úrnapját ünnepelte a Katolikus Egyház

Június 18-án, vasárnap volt Úrnapja, Krisztus testének és vérének ünnepe.
Jankovics Marcell így ír erről:
"A pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” (Corpus Christi Mysticum) az oltáriszentséget ünnepli az egyház. Kötelező – piros betűs – ünneppé 1264-ben IV. Orbán pápa tette földije, Lüttichi Szent Júlianna (†1258) hatására, aki egy látomásában a teliholdat látta, melyből egy darabka hiányzott. Júlianna a látomását úgy értelmezte, hogy a Hold az egyházi évet (!) jelképezi, amelyből valami hiányzik, mégpedig az oltáriszentség ünnepe. Az ünneppé nyilvánítás közvetlen előzménye a híres, Raffaello által is megfestett bolsenai csoda volt. A pápa épp Orvietóban időzött, amikor hírül vitték néki, hogy a közeli Bolsenában az ostya a pap kezében úrfelmutatáskor vérezni kezdett. (L. Nagy Szent Gergely hasonló nagycsütörtöki csodáját.) A pápának maga felé hajlott a keze: Úrnapja időpontjának megválasztásával saját nevét, – névünnepét is fényesebbé tette.

Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára. (E sajátságok arra vallanak, hogy a „szentostya” útvonala a Nap éves pályáját jelképezi, amelynek csúcspontján a Nap épp anyja, a Tejút „karjai közt” tartózkodik. Úrnapja ebbe az időszakba esik.) Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. A virágszőnyeg (másutt széna- és illatos füvek terítik be a körmenet útvonalát) és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak; hasonló hatást tulajdonítottak nekik, mint más ünnepek „megszentelődött” növényeinek (főleg betegség és villámcsapás ellen varázsoltak velük). Az oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban (latin: monstrantia) hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is. Ez a vallásgyakorlat is a XIII. században keletkezett. Az úrmutató készítését az úrnapi körmenet és a szentségimádás tette szükségessé."

A Felvidéken és Erdélyben csütörtöki napon tartják Úrnapját, míg Magyarországon vasárnapra teszi az egyházi naptár.

Ecseren 10.30. órakor kezdődött az Úrnapi mise, melyet Barotai Endre plébános úr tartott. A körmenet a templomból indult, melyhez sokan népviseletben csatlakoztak. A négy oltárt a templom melletti Hétfájdalmú Szűzanya szobránál, a Takarékszövetkezetnél, a Széchenyi utcai Hídnál lévő Prágai Kisded Jézus szobránál, és a Községháza előtti Kápolnánál készítették el. A Templomtól a menet útvonalán idén is virágszőnyeget készítettek. A körmenet egyházi zászlók alatt vonult, a virágszirmokat az elsőáldozók szórták. A zenei kíséretet maglódi zenészek adták. Sokan eljöttek megnézni a virágokat, a körmenetet, és fotóztak.

Idén a virágszőnyeg elkészítését nehezebbé tette, hogy a kerti virágok többsége már elnyílott. Kora reggel még esett az eső, azután feltámadt a szél, felborogatta a vázákat, elfújta a virágokat.

Köszönjük mindenkinek aki virággal, adománnyal támogatta a körmenet méltó megrendezését. Köszönjük azoknak, akik vasárnap hajnaltól dolgoztak. Köszönet illeti a Polgármesteri Hivatalt és a Polgárőr Egyesületet a menet biztosításáért.









honlapkészítés: dupai