Nyugdíjasbál a nők és az anyák napja tiszteletére

Még alig múlt el a jól sikerült első, nem titkoltan hagyományteremtő célzattal is bíró Locsolóbál, máris izgatott készülődés, sürgés-forgás helyszíne volt a Rábai Miklós Művelődési Ház színházterme. Nem is csoda, hiszen az Ecseri Nyugdíjas Klub készülődött május 6-án az immár hagyományszámba menő éves nő- és anyák napi báljának megrendezésére.

Mint Sosovicza Jánosné, Mariska néni, aki 2008 óta a klub vezetője elmondta, ez a jól bevált szokás még 1983-ra, a megalakulás évére nyúlik vissza. Természetesen az azóta eltelt hosszú évek során némileg változott a bál jellege is. S noha mindig műsoros esttel volt egybekötve, a műsorszámok nyújtotta paletta mintha kicsit szélesedett volna. Ma már többféle műfajt tudnak színpadra állítani, így a nézők élvezhetik a magyarnóta, a tánc- és néptáncszámokat, a kóruséneket csakúgy, mint a prózai műfajokat. Ez alkalomból is elhangzott egy-egy nő- és anyák napi vers is Horváth András kiforrott előadásában, a Varga Marika és Kurunczi Évike által előadott vidám jelenet pedig megkacagtatta a nagyérdemű közönséget. A kórus és a tánckar műsorszámai mellett megcsodálhattuk továbbá Sztancsik Ferencné, Sosovicza Jánosné, Csépányi Piroska, Gabai Sándorné és a Kurunczi házaspár énekét is. A program zárásaként pedig Gyulai Erzsike énekét hallhattuk, aki ugyan torokfájással küszködött, ez azonban produkcióján csöppet sem volt érezhető. A fellépő nyugdíjas előadókról elmondható, hogy igen szorgalmasak. Egész évben rendszeresen próbálnak, mégpedig minden héten hétfőn, hiszen ezen kívül számos más programon – mint például a hagyományőrző rendezvényeken – és helyen is fel kell lépniük. Ez utóbbiak alkalmával főként más nyugdíjasklubok, testvérszervezetek vagy települések meghívásának tesznek eleget. Csak akkor van kimaradás a próbák sorában, ha be van zárva a művelődési ház.

Egy-egy műsor anyagát általában Mariska néni állítja össze. Azt azonban, hogy ki milyen számot énekeljen, mindenki maga dönti el. A kórus által megszólaltatandó dalokat viszont ő szokta javasolni, de természetesen mindig közösen megbeszélik, hogy végül is melyek kerüljenek be a repertoárba.

Az idei bálon különösen nagy sikert aratott a bemutatott néptánc. Nemcsak a kifogástalan öltözet ragadta magával a nézőket, de a tökéletesen kidolgozott koreográfia is. Az ecseri nyugdíjas hölgyek és urak ugyanis olyan tökéletes harmóniában léptek egyszerre és emelték a lábukat, hogy nyugodtan megirigyelhetik őket fiatal és profi táncosok is. A titka pedig ennek a tökéletes előadásnak egyszerűen az, hogy profi tanáruk volt – akinek pedig meg is fogadták és be is tartották az utasításait. Ez az ifjú tanár pedig nem más, mint Mariska néni unokája, Sosovicza Fanni, aki valóban profi néptáncos, hiszen tagja a pesti Bem és a Szentendrei Néptáncegyüttesnek is. Magát az előadott számot is ő hozta, ami egy errefelé talán ritkábban látott Hegyközi (Felvidék) tánc volt. A koreográfia is az ő munkáját dicséri, amihez a helyi táncosok két havi fegyelmezett betanulási munkával járultak hozzá. De szorgalmuk mellett az is igényességüket dicséri, hogy – csakúgy, mint máskor is szokták – fellépés előtt még egyszer elpróbálták a produkciót, hogy az tökéletes legyen majd a színpadon.

S hogy a szórakoztató műsor után újabb erőre kapjanak a bálozók, a klub finom vacsoráról is gondoskodott. Mint Mariska néni mondta, ennek összeállításakor mindig figyelnek arra is, hogy a menü változatos legyen. Ez alkalommal sertéspörköltet rendeltek szarvacska tésztával, csemegeuborkával Kókai Gábor vállalkozótól, aki az étel mellett minden egyéb szükséges kelléket (evőeszközök, edények, stb.) magával hozott. Így a klub tagjainak csak a felszolgálásban kell serénykedniük. A büfében pedig ki-ki ízlése szerint fogyaszthatott ásványvizet, üdítőitalt, sört, sőt bort is. Érdekes módon az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy főként a vörös bornak van nagy keletje a klubtagok között. Ezért ez alkalomra is csak ezt rendeltek. A vacsora után pedig kezdetét vette maga a bál.

Érdekes módon a klubtagság nagy része hölgyekből áll, akik a hiányzó férfilétszám pótlására a táncparketten ez alkalommal „fiúsítva” lettek. A klub létszáma egyébként az elmúlt évek során 150-ről 200 főre emelkedett. Ez részben talán a sok színes közös programnak is köszönhető. S hogy ezek iránt milyen nagy az érdeklődés mi sem bizonyítja jobban, minthogy erre a bálra is 127 tagjuk jött el. A várható látogatottságot természetesen – a kiküldött meghívókra érkező visszajelzések alapján – minden alkalommal előzetesen felmérik, s ennek ismeretében tudják a szervezés, étel- és italrendelés részleteit kidolgozni.

A táncos mulatságot éjfélig tartották, amihez a talpalávalót Ráthy József muzsikája szolgáltatta. Az összepakolás és rendtevés pedig hétfőre maradt, amit szintén a klubtagok végeztek.

S hogy a közös programok itt ne érjenek véget, minden hónapban szerveznek egy-egy kirándulást is. Májusban például Herendre és Veszprémbe mentek, ahol megnézték a helyi nevezetességeket, mint például a porcelángyárat is. A program iránti érdeklődés pedig olyan volt, hogy nagybuszt kellett rendelniük.











honlapkészítés: dupai