Újra indul a falopási szezon?

Ma Magyarország területének ötödét borítja erdő, ez több mint 2 millió hektár. A magyar erdő 58%-a állami, 1%-a közösségi, 41%-a pedig magántulajdon, mintegy 300 ezer magántulajdonossal. A magánkézbe került erdők egy része osztatlan közös tulajdonba került, mely rendezetlen tulajdonviszonyokat eredményezett.
Hangsúlyos probléma az erdőterületek vagyonvédelme: a falopás, az illegális fakitermelés mára ipari mérteket öltött, évente milliárdos kár keletkezik a nemzeti vagyonban.
Napjainkban együtt jelentkezik az üzletszerű, valamint a szociális jellegű eltulajdonítás, hiszen a komoly gépekkel felszerelt zugvállalkozók, épp a rászorult emberekkel végeztetik el a munkát. Sajnos egyes területeken a keresleti oldal jelenléte (a lopott fa vásárlói) erősítette a jogellenes tevékenységet, sőt akadt olyan település, ahol a fát fizetőeszközként fogadták el (pl. italmérésekben, uzsorakölcsön törlesztéseként).

A negatív tendencia visszaszorítása érdekében a rendőrség folyamatos megelőző tevékenységet végez, de a probléma megoldása széles körű társadalmi összefogást igényel.

Hatályba lépett az új erdővédelmi törvény

2009. július 10-től hatályos „Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról” szóló 2009. évi XXXVII törvény. A jogszabály szigorral óvja az erdőket a káros tevékenységekkel szemben, a falopástól és az illegális kitermelésig egyaránt.
Az eddigi vonatkozó jogszabályok is előírták a tulajdonos, vagy erdőgazdálkodó részére az erdő védelmét, mely feladatot sem az állami, sem a magán erdőkben nem sikerült megoldani sikeresen.

A törvényi szintű szabályozás fontos eleme, hogy az állami erdők kincstári vagyonba tartását mondja ki, továbbá létrejön az Országos Erdő Tanács, így a társadalmi szervezetek is beleszólhatnak az erdővédelem és gazdálkodás ügyeibe.

A megelőzést szolgálja a törvény 61.§ -a, amikor megtiltja az erdőben az élő fáról, cserjéről a gally vagy lomb levágását, vagy akár moha gyűjtését.
Továbbá tilos az erdő látogatójának motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb hosszúságú kézifűrészt magánál tartani. Tehát aki nagy fejszével indul „látogatóba”az erdőbe, az minimum 20.000.- Ft büntetésre számíthat.

A kitermelt fa származásának igazolását szigorú számadású bizonylati rendszeren lehet nyomon követni a felhasználás helyéig. A 90.§ szerint a fa szállításához szállítójegyet kell kiállítani, melyet köteles a szállító magánál tartani, és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni, valamint az egész kereskedelmi folyamat során nyilvántartani.

A 70.§ a fakitermelési munka végrehajtójának írja elő, hogy annak elvégzésére jogosító okiratot köteles a helyszínen magánál tartani. E tevékenységet előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.
Mindez összhangban van az uniós szabályozással, mivel bevezeti a faanyag származását igazoló rendszert, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az erdőn kívül is tetten érhető legyen az, aki illegálisan fát termelt ki, így a közúti szállítás alkalmával, telephelyen, illetve értékesítéskor is.

Az illegális fakitermelés és a falopás visszaszorításának hatékony eszköze lehet, hogy az új törvényi szintű szabályozás az erdővédelmi szolgálat létrehozásáról is rendelkezik. Ez az erdészeti hatóság részeként jön létre, mely országos szintű koordinációs szervezeti egység. A tervek szerint területi erdészeti igazgatóságoknál 3-5 fős kivonuló egység tart majd ügyeletet, központi diszpécserszolgálattal.
A leendő erdővédelmi szolgálat tagjai hatósági jogkörrel intézkedhetnek, a törvénysértőket akár fegyverrel is feltartóztathatják, járművüket átvizsgálhatják, az intézkedéssel érintett személyt személyazonosságának igazolására felszólíthatják. A lopott fát vagy bármely jogellenesen szerzett erdei terméket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt a helyszínen elvehetik, ezeket a tárgyakat haladéktalanul kötelesek átadni az erdészeti hatóságnak vagy a rendőrségnek. Mindezek kikényszerítéséhez testi erőszakot, könnygázt, kutyát, gázpisztolyt és legvégső esetben -csak jogos védelmi helyzetben- lőfegyvert is használhatnak. A szolgálat tagjai az erdőben végzett tevékenységükkel kapcsolatban közfeladatot ellátó személynek minősülnek, így fokozott büntetőjogi védelem alatt állnak.
A leírt szabályszegések elkövetői a 143/2009. Kormányrendelet előírása szerint erdőgazdálkodási, illetve erdővédelmi bírságot kötelesek fizetni.
Akit 3 éven belül ismételten ilyen jogsértésen érnek, a kivethető bírság alsó és felső határa kétszeresére emelkedik. A Kormány új közbiztonsági programjában szerepel a szabálysértések országos nyilvántartási rendszerének létrehozása, mely sorozat elkövetések esetén nagyobb lehetőséget ad a szabályszegések büntetésének szigorítására. A jelenlegi bírósági gyakorlatban egyre gyakrabban elzárást szabnak ki arra az elkövetőre, aki visszatérően lopja az erdő fáit.

Aki saját erdejéből bejelentés és engedély nélkül termel ki fát bruttó m3-enként akár 20.000.- Ft büntetést is fizethet.

A rendőrség fokozott erőfeszítést tesz a negatív jelenséggel szemben

A jogalkotó 2007. évben módosította a Büntetőtörvénykönyv azon szakaszát, mely alapján el kell kobozni, a bűncselekmény eszközét. Ez hatékonyan segítette a rendőri munkát, csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ez évben 631 különféle eszköz -közte 37 gépjármű- került ki a jogsértők birtokából.
Az egyre több helyen létrehozott településőri szolgálat is segítheti a rendőrök munkáját, mivel a településeken megjelenő fa-szállítmányokat jelzik a hatóság felé.
A rendőrség továbbra is folyamatosan elemzi e jogsértéseket és a megelőzés, valamint a hatékony felderítés érdekében aktualizálja a közterületi szolgálat ellenőrzési tevékenységét, a leginkább érintett területeken, ugyanakkor koordinálja a társszervekkel a közös fellépést.

Más megítélés és jogszabályozás alá esnek a természetvédelmi területeken elkövetett hasonló cselekmények. Magyarországon a természeti értékek és területek oltalmát a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szabályozza.
A védett természeti területeken minden a hatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött, így egy szál fa, engedély nélküli kivágása is eljárást von maga után. A bírság mértéke, amennyiben valamelyik nemzeti park jár el, szabálysértés esetén 150 ezer forintig terjed, viszont a felügyelőségek által kiszabható bírság mértéke 100 ezer forinttól kezdődik. Ezek adó módjára is behajthatók.

Reményeink szerint a jövőben a társhatóságokkal közösen sikerül útját állni a nem kívánatos tendenciának.

___________________________________________________________________________

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉNY MEGYEI RENDÕR-FÕKAPITÁNYSÁG
BÛNÜGYI IGAZGATÓSÁG
BÛNMEGELÕZÉSI OSZTÁLY
3527 Miskolc, Zsolcai kapu 32. Pf.:161
Telefon: (46) 514-500/23-27, fax: 27-37
www.bunmegelozes.eu

honlapkészítés: dupai