Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (3) bekezdése szerint, ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni.

A vízgazdálkodási bírság megfizetése alól a létesítő a Vgtv. 29. § (7) bekezdése szerint akkor mentesülhet, ha a 2016. június 4. előtt engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményre a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. A jogalkotó ezen rendelkezésével tehát lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenleg vízjogi engedély nélkül üzemeltetett vízkivételt biztosító vízilétesítmények fennmaradását (legalizálását) bírságmentesen lehessen engedélyeztetni egy meghatározott időintervallumon (türelmi időn) belül.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 15. § (1)-(3) bekezdése szerint vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól kell fennmaradási engedélyt kérnie, kivéve, ha azt a vízügyi hatóság által megállapított határidő alatt és a hatósági előírások betartásával megszünteti, vagy az eredeti állapotot visszaállítja. A kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.
A Vgtv. és a Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlását megosztja a vízügyi hatóság (megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) és a települési önkormányzat jegyzője között.

I. A vízügyi hatósági hatáskör

1. Tervezési költség

A fennmaradási engedély iránti kérelemre vonatkozó szabályokról a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) rendelkezik.

A kérelem kötelező mellékleteként benyújtandó műszaki tervdokumentáció költsége piaci áron nagyságrendileg 300-800 000 Ft-ot tesz ki (öntözési berendezéshez tervezési díj: 400-500 000 Ft; kút-terv: 200-250 000 Ft, talajtani szakvélemény: 100-300 000 Ft).

2. Igazgatási szolgáltatási díj

A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértékét a rendelet sávosan, az igénybevett vízmennyiség függvényében állapítja meg.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 20-350 000 Ft-ig terjed, melyhez a talajtani terv és az engedélyezési eljárásba bevont szakhatóságok eljárási díjai is hozzáadódnak, így ezek együttesen kb. 100-480 000 Ft-ot tesznek ki.

3. Vízgazdálkodási bírság

A Vgtv. 29. § (3) bekezdése alapján a vízgazdálkodási bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén
1 000 000 Ft-ig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot.

II. A jegyzői hatáskör és a lakosság által háztartási célokra használt kutak költségei

A lakosság által háztartási célokra használt kutak kategóriájába azok a magánszemélyek által, háztartási igények kielégítése céljából üzemeltetett, épülettel rendelkező ingatlanon található kutak tartoznak, melyek 500 m3/év vízigénybevétellel talajvizet, vagy parti szűrésű vizet használnak nem gazdasági célra. E kutak engedélyezése a Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzőjének hatásköre, amennyiben az ingatlan nem érint vízbázisvédelmi védőterületet, ellenkező esetben az engedélyező hatóság a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság.

1. Tervezési költség

Az engedélyezési eljárás tekintetében a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet és a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. melléklet rendelkezései az irányadóak.
A fennmaradási engedély iránti kérelem és a mellékleteként benyújtandó műszaki tervdokumentáció elkészítése piaci áron nagyságrendileg 20 000-75 000 Ft-ot tesz ki (meglévő kút állapotfelvétele, paramétereinek dokumentálása).

Amennyiben a kút ivóvízbázis-védelmi védőterületen helyezkedik el, akkor a kérelmet ki kell egészíteni a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti egyedi vizsgálattal, melynek tervezési költsége kb. 20 000-300 000 Ft mértékű.

2. Az eljárás illetéke, díja

A települési önkormányzat jegyzője részére a fennmaradási engedélyezési eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti illetéket kell fizetni, melynek mértéke a
29. § (1) bekezdésben meghatározott 3000 Ft.

Amennyiben a kút ivóvízbázis-védelmi területen helyezkedik el, ezért annak engedélyezése a területi vízügyi hatóság hatásköre, úgy a BM rendelet szerinti 5000 Ft mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. Az egyedi vizsgálati dokumentáció elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke pedig 100 000 Ft.

3. Vízgazdálkodási bírság

A bírság feltételei megegyeznek az I/3. pontban foglaltakkal, azzal a különbséggel, hogy a lakosság által háztartási célokra használt kutak esetében természetes személyekről beszélhetünk, azaz a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot.

Mivel a lakosság által háztartási célokra használt kutak – különösen az ún. ásott kutak – jelentős része a múlt században létesült, a Korm. rendelet 27. § (6) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a Korm. rendelet hatályba lépése előtt (1996. július 1.) létesített kutak esetében is mentesülhessenek a fennmaradást kérelmezők a vízgazdálkodási bírság fizetése alól.

BM OKF Tájékoztató.pdf


Fotó: szivattyuk.hu

honlapkészítés: dupai