Katasztrófavédelmi gyakorlat a repülőtéren

Komplex gyakorlatot tartottak augusztus harmadikán a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A légikikötő kárelhárításban résztvevő teljes állományával lefolytatott gyakorlat során azt modellezték, mi a teendő, ha egy baleset miatt klórgáz kerül a levegőbe, a csapadékvíz-elvezetőkbe pedig repülőgép-üzemanyag.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér iparbiztonsági szempontból vegyes képet mutat. A légikikötőt a Budapest Airport Zrt. irányítja, üzemelteti, a cég a tárolt klór és olajszármazékok miatt küszöbérték alatti veszélyes üzemnek minősül, és mint ilyen a biztonságos üzemeltetés érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására súlyoskáresemény-elhárítási terv készítésére kötelezett. A repülőtéren működik a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft., amely a tárolt üzemanyag miatt alsó küszöbértékű üzem, vagyis biztonsági elemzést kell készítenie. Ennek egyik melléklete a feltárt veszélyek elhárítására szolgáló belső védelmi terv. A súlyoskáresemény-elhárítási és a belsővédelmi-tervben foglaltak megvalósítását rendszeresen ellenőrzik, ezt a célt szolgálta a szerdai gyakorlat is. Mindezeken túl a fővárosi katasztrófavédelem is gyakorolt, hiszen most tartották a tűzoltósági, a polgári védelmi, valamint az iparbiztonsági szakterület közös gyakorlatát is. Az eseményeket a helyszínen követte nyomon Palotai Zsolt Gábor tű. ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes vezetője, Huszka Péter a Budapest Airport Zrt. igazgatója, az igazgatóság tűzoltósági és iparbiztonsági főfelügyelője, a polgári védelmi főfelügyelő képviselője, a gyakorlatot megtekintették a hatósági szakterület munkatársai is. A gyakorlat vezetője Jambrik Rudolf tű. ezredes, a Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője volt.

A feltételezés szerint a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. egyik hattonnás, kerozinnal teli tartályautója egy „Y” forduló közben beletolatott egy klórozóba, kárt is téve az épületben. A romok felsértették a tartály palástját, amelyből folyni kezdett az üzemanyag, nagy területen szétterült és befolyt az út menti árokba, valamint a közeli csapadékvíz-elvezetőbe. A klórozó homlokzata és teteje részben összedőlt, a bent tárolt palackok egyike eldőlt, csatlakozóvezetéke letört, a tartályból szivárogni kezdett a klórgáz. Nagyjából negyvenöt kilogrammnyi gáz szabadult ki, ebből egy nyolcvan méternél hosszabb és körülbelül húsz méter széles csóva alakult ki, amelyet a szél nyugat-délnyugati irányba vitt. A járművezető megpróbált elmenekülni a helyszínről, de a klórgáztól köhögni kezdett, nehézlégzése alakult ki, életben maradt, de mozgásképtelenné vált. A történteket a közeli SRA (szigorított biztonsági terület) munkatársai jelezték a repülőtér hivatásos tűzoltóságának és az ügyeletes repülőtérvezetőnek, emellett a klórozó gázérzékelői is jelzést adtak. A beavatkozókat az ügyeletes repülőtérvezető riasztotta a Budapest Airport súlyoskáresemény-elhárítási terve szerint.

Az esethez elsőként a repülőtéri hivatásos tűzoltó-parancsnokságról a szolgálatparancsnok, egy gépjárműfecskendő, valamint a laktanyában tavaly novemberben rendszerbe állított katasztrófavédelmi mobil labor egység vonult, idővel megérkeztek a külső erők is, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vegyi konténere, valamint a tizenhetedik, valamint a huszadik kerületi tűzoltók. Az egységek előtt számos feladat állt, hiszen egyebek mellett a ki kellett menteniük a magatehetetlen sofőrt, külső és belső védőzónát alakítottak ki, a levegőnél nehezebb gázfelhő lehatárolása érdekében vízpajzsot és védősugarat működtettek, a mobil labor legénysége a megfelelő, nehéz gázvédő ruha viselése mellett behatolt a klórozó épületébe és ott elzárta a szivárgó tartályt.

Természetesen a Budapest Airport úgynevezett kényszerhelyzeti készenléti egységeinek is bőven akadt dolguk. Az AMS Mentő szakemberei ellátták a tartályautó sérült sofőrjét, a mentesítő járműszerelvény végezte egyebek mellett a gázvédő ruhát viselő tűzoltók mentesítését, a repülőtéri rendőrök és a fegyveres biztonsági őrség tagjai gondoskodtak a terület zárásáról és a közeli SRA kiürítéséről. A vízpajzsokból és a sugarakból származó víz felhígította a kifolyt üzemanyagot, amely befolyt a csatornaszemekbe. A kényszerhelyzeti készenléti munkatársak pneumatikus csatornatömítő eszközzel elzárták a tűzivíztározó tava előtti beömlőnyílást, folyamatosan ürítették és tisztították az olajfogó műtárgyakat, gondoskodtak a helyreállításról, illetve a keletkezett veszélyes hulladékok tárolásáról, elszállításáról. A repülőtér nem használja a külső vízhálózatot, hanem tizenhárom saját artézi kútból nyeri az ivó- és használati vizet, maga is tisztítja azt, a baleset miatt azonban kiesett az egyik víztisztító. Ezért az üzemeltető az FKI polgári védelmi és vízügyi szakterületének szakirányításával vízkorlátozási intézkedéseket vezetett be és megszervezte a szükség ivóvízellátást.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a nagyfokú biztonság ellenére napi rendszerességgel fordulnak elő olyan események, amelyekben veszélyes anyagok és áruk érintettek, ismeretlen anyagok és fehér poros küldemények, rezgő, vagy elhagyott csomagok ugyancsak adnak munkát a szakembereknek, és az üzemanyagfolyás sem ritka eset. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a reptéri tűzoltóságra telepített, HAZMAT1 hívónevű mobil labor egységét az év első felében ötvenhat alkalommal riasztották: tizennégyszer azt állapították meg, hogy a sérült poggyászból alkoholos ital, vagy más, nem a veszélyes anyagok légi szállításának szabályai alá tartozó anyag folyt ki, harminchat esetben veszélyes anyag vagy áru konkrét sérülése, kiszabadulása miatt kellett beavatkozniuk, majd hatósági feladatokat végrehajtaniuk, hat alkalommal pedig nem volt teendőjük. A HAZMAT1 rendszerbe állítása előtt a katasztrófavédelmi mobil labor szükség esetén a reptéren kívülről érkezett, ez pedig azt jelentette, hogy a beavatkozás és az esetleges hatósági vizsgálat a mostaninál jelentősen több időt vett igénybe. Az eseménykezelési idő egy-egy légikikötő esetében azért fontos, mert a repülők a le- és felszállás között meghatározott időt töltenek a reptereken, ha ez a „menetrend” bárhol felborul, az végső soron kihatással lehet egy nemzetközi rendszer összehangolt működésére.

A gyakorlatot követő értékelésen a Budapest Airport súlyoskáresemény-elhárítási tervének gyakorlása, a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. belsővédelmi-terv gyakorlata, valamint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság komplex gyakorlata is megfelelt minősítést kapott.

Szöveg: OKF

Fotós: Jóri András - BM OKF








honlapkészítés: dupai