Ebzárlat és legeltetési tilalom

A Pest megyei Kormányhivatal Monori Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya határozatában ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el Ecser településen is 2015. október 3. és 24. között.
Az intézkedés indoka a rókák őszi veszettség elleni orális immunizálása.
A csalétek vakcina kiszórásának Pest megyei időpontja 2015. október 3. - október 8. közötti időszak.

Az ebzárlat tartama alatt:
- A tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek.
- Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni.
- A település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.
- Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező vadászebek, a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei, a katasztrófa-mentő ebek, a segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére, mentesek a fentiekben foglalt korlátozás alól.
- Az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára.
- Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.


Felhívás
Veszettség elleni védekezés

1. A veszettség gyógyíthatatlan, embernél, állatnál egyaránt halálos kimenetelű betegség.
2. A betegség legfőbb terjesztője a róka.
3. A védekezés leghatékonyabb, legkorszerűbb módszerét – a rókák veszettség elleni vakcinázását – Európában évek óta sikerrel alkalmazzák. 1992. októberében hazánkban is megkezdődött a rókák vakcinázása. Első alkalommal a nyugati határövezetben, az osztrák határtól számított kb. 25-30 km-es sávban került kihelyezésre a csalétek vakcina.
4. A vakcinát tartalmazó fólia kapszulát az ember számára bűzös, de a rókák által kedvelt ízű és szagú csalétekbe rejtik, amely kb. 4 cm átmérőjű, kb. 1,5 cm magas, szürkésbarna színű. A róka miközben megeszi a csalétket, szétrágja a kapszulát is, így a vakcina bejut a szervezetébe.
5. A csalétek kihelyezése kis magasságból, repülőgépből történik.
6. A csalétekbe helyezett vakcina emberre, állatra ártalmatlan, veszélyt nem jelent. A kihelyezett csalétekhez ennek ellenére nem szabad hozzányúlni! Semmi esetre sem szabad felvágni vagy széttörni, mert a vakcina vírus a bőrbe, szájba, szembe, orrba, sebbe kerülhet. Amennyiben ez mégis megtörténik, az alábbi biztonsági előírásokat kell alkalmazni:
a, Ha a vakcina ép bőrfelületre kerül, elegendő a jódtartalmú fertőtlenítőszerrel vagy ennek hiányában 70 %-os alkohollal történő lemosás. Mindkettő beszerezhető a gyógyszertárakban. A jódtartalmú fertőtlenítőszer használata során keletkezett barnás folt szappanos lemosással eltávolítható. Ilyen jellegű érintkezés esetén védőoltásra nincs szükség.
b, Ha az oltóanyag friss sebbe vagy nyálkahártyára kerül, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!
7. A helyi vakcinázási kampány megkezdésétől számított tizennégy napig az ebeket megkötve, vagy zárva kell tartani (ebzárlat), és csak pórázon szabad közterületre vinni. A jelzett időszak alatt a kezelt területen tilos a legeltetés! Ezek a korlátozó intézkedések elsősorban a vakcinázás hatékonyságát segítik azzal, hogy a kóborló ebek vagy a legelő állatok ne vehessék fel a róka számára kihelyezett csalétkeket.
8. Aki a vakcinázott területen elhullott vadon élő, vagy házi állatot talál, a tetemet hagyja érintetlenül, és haladéktalanul értesítse a legközelebbi állatorvost, a helyi önkormányzatot, vagy vadásztársaságot.
9. Kérjük a fentiekről gyermekét is tájékoztassa!
10. További felvilágosítással az Önök körzetében élő állatorvosok és orvosok szolgálnak.


Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal


honlapkészítés: dupai