Nicsak, ki beszél? Avagy a beszédfejlődésről dióhéjban - a Pedagógiai Szakszolgálat cikke szülőknek

„Sohase lehet eléggé bámulni azon, hogy az ember beszél, és a lehelete mozgatta hangszálaival közölni tudja, amit gondol és érez. Ez a lehelet maga a lélek, maga a csoda.” Így lelkendezik Kosztolányi 1933. október 1-jén a Pesti Hírlapban megjelent írásában azon, mennyire csodálatos a beszéd és a nyelvhasználat képessége.
A hétköznapi életben természetesnek, magától értetődőnek tartjuk, hogy gyermekünk könnyedén, minden erőfeszítés nélkül elsajátítja anyanyelvét, megtanul beszélni. A legtöbb esetben ez így is van. De mi történik akkor, ha egy porszem kerül a gépezetbe, és nem ilyen egyszerűen megy végbe a nyelv elsajátítása, a tiszta, kifejező beszéd megtanulása? Mire kell egy szülőnek figyelnie a beszédfejlődéssel kapcsolatosan? Probléma esetén, hova, kihez fordulhat? Mi a szülő kötelezettsége, ha megállapítják gyermeke beszéd- és nyelvfejlődéséről, hogy az átlagostól eltérést mutat? A következő sorokban arra vállalkozom, hogy ezekre a gyakran felmerülő kérdésekre válaszokat adjak.
A gyermek nyelv- és beszédfejlődésére születésétől kezdődően figyelni kell. A gyermek szüleinek rendelkeznie kell azzal a tudással, amely lehetővé teszi a beszédfejlődésben jelentkező eltérések felismerését, és ezáltal a minél előbbi - szakembertől történő - segítség kérését.
A teljesség igénye nélkül tekintsük át, mire kell fokozottan figyelnünk gyermekünk nyelv- és beszédfejlődésével kapcsolatban!
Mint azt már említettem, a gyermek beszédfejlődésére születésétől kezdődően figyelni kell.
A gyermek síró hangja az első hetekben szinte alig változik, a differenciáltabb hangadás csak az első hónap végén figyelhető meg, ilyenkor már a jó közérzetet is hanggal fejezi ki.
6-8 hetes korban kezdődik a gőgicsélés, a gyermek próbálgatja a különböző hangokat. A gőgicsélés mennyisége a környezet pozitív visszajelzéseire növekszik.
A gagyogás a baba három hónapos kora körül jelenik meg. Ekkor már a magánhangzók és a torokhangok után a csecsemő olyan hangokat próbál gyakorolni, amelyek az ajkak és a nyelv játékát is igénylik, megjelennek a mássalhangzók.
Amennyiben 4-5 hónapos kora után nem gagyog a csecsemőnk, vagy gagyogása sivár, színtelen, sürgősen szakemberhez kell fordulni, mert valószínűsíthető, hogy a hallásával probléma van.
A hallássérült csecsemő hangadása, hangképző szerveinek működése, hangkészlete a 3. hónap végéig ugyanolyan, mint az ép hallású csecsemőké.A különbség a gagyogás időszakában kezd megmutatkozni, amikor hallás hiánya miatt kiesik a saját hang megfigyelésének a lehetősége, a saját hang utánzása által keltette öröm, a hanggal való játék lehetősége. Környezetéből sem kap visszajelzést a csecsemő, hiszen nem hallja, ezért aztán elnémul, vagy legalábbis szegényesebb, színtelenebb lesz a gagyogás hanganyaga.
A gyermekek beszédfejlődése nagyon eltérhet egymástól. A kislányok és kisfiúk beszédfejlődése sem egyforma. Ha egy kislány egy éves kora körül, egy kisfiú másfél éves kora körül nem kezd el szavakat mondani, akkor fokozottan oda kell figyelni, tanácsot kell kérni logopédustól.
A zavartalan beszédfejlődésű, 2-2,5 éves gyermek már a szavakat összekapcsolja, ha ez nem így történik, célzottan kell a beszédet fejleszteni. A beszéd fejlesztését a logopédiai tanácsadás mellett a szülő is végezheti. Ebben a korban általában a gyermek kb.50-200 szót használ. Sok hiba lehet még a beszédben, hangzókat helytelenül képez, hangokat kihagy, felcserél, szótagokat ismétel, ragokat, képzőket nem, vagy helytelenül használ.
Két éves kor után a szókincs fejlődése rohamos fejlődésnek indul, három évesen folyékonyan beszél, negyedik év végére nyelvtanilag helyes mondatokat alkot.
A gyermek 3-4 évesen óvodába kerül, ahol jól képzett szakemberek kísérik figyelemmel fejlődését. Az óvodákban a pedagógiai szakszolgálat logopédus munkatársa minden év szeptemberében elvégzi az ötéves korosztály beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, és a vizsgálat eredménye alapján - amennyiben szükséges - megkezdi a gyermek logopédiai terápiáját. A logopédus munkáját, a gyermek fejlődését nagymértékben elősegíti a szülők pozitív, támogató, együttműködő hozzáállása. A szakember minden esetben felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, tájékoztatást ad a gyermek állapotáról, fejlődéséről. A gyermek rendszeres „házi feladatot”kap, amit a szülő segítségével, napi szinten el kell végezni. Ezen múlik a terápia sikeressége.
Ahhoz, hogy a beszédfejlődés meginduljon, szükségesek bizonyos előfeltételek, melyek a következők:
- aktívan beszélő környezet- ép látás-, hallás-, és mozgató központ- beszédértés- emlékezet
- a hangképző szervek épsége- a gyermek utánzási vágya.
A környezet pozitív ingerei ösztönzően hatnak a beszéd elsajátításában. Az ép beszédfejlődést csak a felnőttel való állandó, szeretetteljes kapcsolat segítheti elő. A mondókák, versek, mesék gyakori olvasásával elősegítjük a gyermek szókincsének bővülését, valamint a nyelvtani szerkezetek gyakorlását. A beszédet nem szabad erőltetni, siettetni, állandóan javítgatni, mert ezzel a gyermek beszédkedvét törjük le.
A beszéd- és nyelvi fejlődésben jelentkező elmaradások időben történő javítása nagyon fontos. A tiszta beszéd, a megfelelően fejlett nyelvi képesség előfeltétele a zavarmentes társadalmi kommunikációnak, az írás, olvasás nehézség nélküli elsajátításának.
A beszédhibák nagy része jól javítható, nyomtalanul megszűnik, nem lesz semmi következménye.
Szakembereink szívesen segítenek az ezzel kapcsolatos problémák megoldásában, tanácsadást, konzultációs lehetőséget biztosítanak a szülők, pedagógusok részére.

Elérhetőségek:
Telefonszámok: 06 29 321 904, 06 30 684 7972
E-mail cím: pmpsz.ullo@upcmail.hu

József Éva mb. igazgató
PMPSZ Üllői Tagintézmény

honlapkészítés: dupai