Junior Príma díjban részesült Kóspál Ágnes

A legkülönbözőbb szakterületek művelői – mint a csillag- és bolygókeletkezést vizsgáló asztrofizikus, a sejtélettan kutatója vagy az ókori anatóliai nép, a hattik nyelvét tanulmányozó elméleti nyelvész – közül kerül ki az a tíz fiatal, akik a magyar tudomány kategóriában átvehették az idei Junior Prima Díjat. A harminc év alatti tudósoknak nyolcadik alkalommal kiosztott elismerést Lovász László, az MTA elnöke és Nagy Csaba, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója adta át az Akadémián.

"Önök most pályájuk egyik csúcspontjához érkeztek, amelyet további elismerések követnek majd" – köszöntötte a díjazottakat az MTA elnöke. Lovász László ugyanakkor arra figyelmeztette a fiatal kutatókat, hogy a tudomány nem egy folyamatosan felfelé ívelő pályát kínál művelőinek garantált eredményekkel. A kutatóknak – még a legnagyobbaknak is – időről időre szembesülniük kell vele, hogy egy-egy elméletüket nem sikerül igazolniuk. A kudarc a kutatói lét természetes velejárója. "Thomas Alva Edison szerint a lángelme 1 százalék inspiráció és 99 százalék veríték. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy 99 százalék kudarc és 1 százalék sikerélmény. A heuréka-pillanat azonban mindenért kárpótol. A kutató számára az jelenti a legnagyobb örömöt, amikor rájön, hogy sikerült megválaszolnia egy olyan kérdést, amelyen ő vagy akár mások évekig, sőt évtizedekig töprengtek" – foglalta össze a tudósokat motiváló érzést az MTA elnöke. Mint elmondta, a sikerélmény mellett fontos a társak, a tudományos közösség reakciója is. Annak kinyilvánítása – például díjakkal –, hogy a kutató eredményeit ismerik és elismerik. Lovász László kiemelte: annak érdekében, hogy a tudomány iránti érdeklődés, majd lelkesedés kialakuljon és meg is maradjon, a Magyar Tudományos Akadémia is sokat tesz. Példaként említette a tudomány iránt elkötelezett középiskolások számára meghirdetett nyári táborokat, a kutatói léttel gyakran azokon megismerkedő, majd az akadémiai intézmények kötelékében tovább tevékenykedő, legígéretesebb fiatalok számára elindított InnoDiákok Fórumát, a tudományos pálya iránt elkötelezetteket a PhD-fokozat megszerzése utáni, kiemelkedően fontos kutatói életszakaszban támogató Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, valamint a nemzetközileg is kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívását, illetve itthon tartását célzó Lendület programot. "Irigylem önöket azért az életpályáért, amely még önök előtt áll. Hiszen ha újrakezdeném, ismét kutató lennék. Azt kívánom, hogy 66 évesen önök is hasonló érzésekkel tekintsenek vissza pályájukra" – zárta köszöntőjét Lovász László.


A fiatal tudósok tevékenységét méltatva Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára, valamint Nagy Csaba, a Junior Prima Díj magyar tudomány kategóriáját gondozó Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója a tudományos eredmények jövőt meghatározó jelentőségét emelték ki.

Kóspál Ágnes a fiatal magyar csillagászgeneráció kimagasló képességű tagja, aki több mint hat év rendkívül sikeres külföldi posztdoktori munka után, idén tért haza, hogy az MTA Lendület programjának támogatásával folytassa kutatásait az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban. Érdeklődésének középpontjában a csillag- és bolygókeletkezés, különösen a bolygók születésének helyszínéül szolgáló csillag körüli korongok szerkezete és fejlődése áll. Kutatócsoportjával azt szeretné megfejteni, miként keletkeznek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik. Eddigi eredményeiről az elmúlt tíz évben 43 angol nyelvű referált szakcikkben számolt be. A díjra Ábrahám Péter, az MTA doktora, az MTA CSFK főigazgatója, Erdős Géza, az MTA doktora, valamint Kiss L. László, az MTA levelező tagja ajánlotta.

További díjazottak:

Bordács Sándor a modern optika és szilárdtest-fizika kiemelkedő tehetségű kutatója, aki egy személyben kreatív kísérletező és elméleti modellalkotó.

Bödör Csaba molekuláris biológus tudományos érdeklődésének középpontjában a genomika, az epigenetika, valamint a személyre szabott terápia áll.

Enyedi Balázs a sejtélettan kutatója, aki elsősorban a reaktív oxigénszármazékokat és a gyulladásos folyamatokat vizsgálja.

Höfler Lajos a kémiai és bioszenzorok, elektrokémiai energiatároló és analitikai eszközök kutatója.

Kovács-Hostyánszki Anikó a mezőgazdasági ökoszisztémák élővilágát kutatja.

Lekli István gyógyszerészként szerzett diplomát, a tudomány iránti elkötelezettségéből a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán a Gyógyszerhatástani Tanszék munkatársaihoz csatlakozott.

Nagy G. László molekuláris biológus a soksejtű gombák evolúciójának hátterében meghúzódó biológiai folyamatokat vizsgálja bioinformatikai, filogenetikai és genomikai technikákkal.

Pozsgay Balázs fizikus az MTA-BME Lendület Statisztikus Térelméleti Kutatócsoport tagja.

Simon Zsolt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott régészeti, latin, asszirológiai, elméleti nyelvészeti, valamint iranisztikai tanulmányai után, 2013-ban elméleti nyelvészetből szerzett PhD-fokozatot.

Forrás: mta.hu









honlapkészítés: dupai