Kisboldogasszony búcsú Máriabesnyőn

Az ecseriek régi búcsújáró helye Máriabesnyő. A Gödöllő melletti kegytemplom szeptemberi búcsúján rendszeresen részt vesznek az ecseri hívek. Sokan házasságot is ott kötöttek.

Az idén a Kisboldogasszony búcsút szeptember 6-7-8-án tartják.

Őszentsége XVI. Benedek pápa az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2008. május 2-án kelt határozatával a Máriabesnyői Kegytemplomot Basilica Minor rangra emelte. Az ünnepélyes kihirdetésre 2008. szeptember 7-én, vasárnap Kisboldogasszony ünnepén kerül sor. A kihirdetést és az ünnepi szentmisét S. E. R. Juliusz Janusz apostoli nuncius Úr fogja vezetni.

A búcsú programja:

2008. szeptember 6. szombat:

16.00. a zarándokok fogadása
18.00. Rózsafüzér imádság
19.00. Ünnepi vigília szentmise és gyertyás körmenet
22.00. Keresztút
23.00. Szentségimádás
24.00. Temetői áhítat

Szeptember 7. vasárnap

07.00. a zarándokok fogadása
09.00. Rózsafüzér
10.00. Ünnepi főpapi szentmise körmenettel és a Basilica Minor dekrétum kihirdetése, Főcelebráns: Juliusz Janusz apostoli nuncius. A szentbeszédet dr. Beer Miklós Megyéspüspök Úr tartja.
14.00. Loretói litánia, zarándokok búcsúztatása

Szeptember 8. hétfő

09.00. Szentmise
10.30. Szentmise
18.00. Szentmise

ISTENTISZTELETI ÉS SZENTSÉGI KONGREGÁCIÓ

A BASILICA MINOR CÍM

Az „Egyház Háza” vagy Isten és a keresztény közösség háza mindig is sajátos jele volt magának a szent Egyháznak, Krisztus jegyesének, amely jelen van és zarándokol a világban.

Az ő szépségét és ragyogását, valamint a liturgikus szertartások végzésére való alkalmasságát különböző időkben a megfelelő normák alapján állapították meg.

Az egyházmegye templomai közötti első hely és a legnagyobb méltóság a székesegyházat illeti, amelyben ott van a „cathedra”, amely a püspök, az egyházmegye pásztora tanítóhivatalának és hatalmának jele, és a közösség jele Péter római katedrájával. Ezután következnek a plébániatemplomok, amelyek az egyházmegye különféle közösségeinek székhelyei. Továbbá a kegyhelyek, amelyekhez az egyházmegye és más helyi egyházak hívei zarándokolnak el.

Mindezek és egyéb más elnevezésű templomok között van néhány olyan is, amelynek különleges jelentősége van a liturgikus és lelkipásztori élet szempontjából, ezeket a Pápa a „basilica minor” címmel tüntetheti ki, amelyben kifejeződik a Római Egyházzal és a Pápával való különleges köteléke.

A „basilica minor”-ra vonatkozó normák a II. vatikáni zsinat után, a Szent Rítuskongregáció (AAS 1968, 536-539) 1968. június 6-án kihirdetett „Domus Dei” határozatában kerültek megállapításra.

A legújabb liturgikus dokumentumokat és az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció szükségesnek ítéli, hogy a fent említett normákat a mai körülményekhez igazítsa, az alábbiak szerint.

I. A BASILICA MINOR CÍM ELNYERÉSÉNEK FELTÉTELEI

1. A templom, amely számára a bazilika címet kérik, liturgikus szertartással legyen Istennek felszentelve, és legyen központja az egyházmegyei liturgikus és lelkipásztori tevékenységeknek, főként a legszentebb Eukarisztia, a bűnbánat és más szentségek ünneplésének, a liturgikus normák hűséges megtartásával és Isten népének tevékeny részvételével, legyen példaértékű mások számára az ezekre való felkészítés és kiszolgáltatásuk.

2. Annak érdekében, hogy valóban méltó és példás szertartásokat lehessen végezni, a templomnak megfelelő nagysággal és a szentélynek elegendő tágassággal kell rendelkeznie. A különféle elemek, amelyek a liturgikus szertartáshoz szükségesek (oltár, ambó, a celebráns széke), a megújított liturgia kívánalmai szerint legyenek elhelyezve (vö. Missale Romanum, Institutio generalis, 253-280).

3. A templom az egész egyházmegyében örvendjen bizonyos ismertségnek, például, mert valamilyen különleges történelmi, vagy vallási esemény alkalmával építették vagy szentelték fel Istennek, vagy, mert abban egy szent testét vagy híres ereklyéjét őrzik, vagy ott egy szent képet különleges módon tisztelnek.
Meg kell vizsgálni a templom értékét, jobban mondva történelmi fontosságát és művészeti szépségét.

4. Azért, hogy a liturgikus év folyamán a templomban a különféle idők szertartásait dicséretesen lehessen megtartani, szükséges, hogy megfelelő legyen azon papok száma, akik ennek a templomnak liturgikus és lelkipásztori ellátásában, és főleg az Eukarisztia és a bűnbánat szentségének ünneplésében közreműködnek (legyen megfelelő a gyóntatók száma is, akik meghatározott időben a hívők rendelkezésére állnak).

Ezenkívül szükség van elegendő számú szolgálattevőre és egy megfelelő kórusra, hogy zenével és szent énekekkel is segítsék a hívők részvételét.

II. A BAZILIKA CÍM MEGADÁSA ÉRDEKÉBEN BEADANDÓ DOKUMENTUMOK

A dokumentumok, amelyeket el kell küldeni az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációhoz:

1. A hely ordináriusának kérvénye, abban az esetben is, ha a templom egy szerzetes közösségre van bízva;

2. A Nihil-obstat, vagyis a nemzeti püspöki konferencia kedvező elbírálása;

3. Írások, vagy egy beszámoló a templom eredetéről, történetéről és vallási életéről (istentiszteleti és lelkipásztori élet, utalással a társulatokra és a szeretetszolgálatra);

4. Egy fotóalbum, amely illusztrálja külső formáját, a belsejét, különös tekintettel arra, hogy milyen a szentély (oltár, ambó, celebráns széke) és más helyek, valamint a szertartásokhoz használt helyszínek (papok és szolgálattevők székei, keresztelő kápolna vagy keresztelő kút, az Eukarisztia őrzési helye, a bűnbánat szentségének felvételére kialakított hely) elrendezése;

5. Információk a templomról, amint azt az erre a célra készített „Kérdőív” jelzi, amit ki kell tölteni és el kell küldeni a hivatalhoz.

III. A BAZILIKA FELADATAI ÉS KÖTELESSÉGEI LITURGIKUS ÉS LELKIPÁSZTORI TÉREN

1. A „basilica minor”-ban liturgikus feladattal megbízott csoportok, ismeretterjesztő speciális kurzusok, találkozó-sorozatok és más ilyen típusú kezdeményezések által mozdítsák elő a hívők liturgikus képzését.

A bazilika kezdeményezései között kapjon kiemelkedő helyet a Pápa és a Szentszék dokumentumainak tanulmányozása és népszerűsítése, főként azoké, amelyek a szent liturgiára vonatkoznak.

2. Nagy gondot fordítsanak a liturgikus év szertartásainak előkészítésére és lebonyolítására, különösen az adventi, karácsonyi, nagyböjti és húsvéti időben.
Nagyböjtben, ahol őrzik a helyi egyház összehívásának hagyományos formáját a római „stációk” példája szerint (vö. Missale Romanum, initio Temporis Quadragesimae; Caeremoniale Episcoporum, 260-262.) nagyon ajánlatos, hogy az ilyen „stáció-szertartás” megtartására a bazilikát válasszák ki.

Nagy odaadással hirdessék Isten Igéjét mind a homíliák, mind a rendkívüli prédikációk alkalmával.

Mozdítsák elő a hívők tevékeny részvételét mind az Eukarisztia, mind pedig a zsolozsma ünneplésében, főleg a reggeli és az esti dicséret imádkozásával. Ezenkívül gyakorolhatják a hiteles népi jámborság formáit.

3. Mivel a liturgikus cselekmény nemesebb formát ölt, amikor énekkel kísérik, ez oly módon valósulhat meg, ha a hívők csoportjai bekapcsolódnak a mise különböző részeinek éneklésébe, főleg az „ordináriumokba” (vö. Sacrosanctum Concilium konstitúció, 54.; Szent Rítuskongregáció, Instructio Musicam Sacram, 1967.március 5.).

Egy olyan bazilikában, ahol különböző nemzetiségű és nyelvű hívők is gyakran megfordulnak, jó, ha a hívők együtt tudják énekelni latin nyelven (vö. Missale Romanum, Institutio generalis, 19.) a Credo-t és a Pater noster-t, egyszerűbb dallamot követve, mint amilyen például a gregorián, „a római liturgia saját éneke” (vö. Sacrosanctum Concilium konstitúció, 116.).

4. Hogy a közösség különleges kötelékét hangsúlyozzák, ami egyesíti a „basilica minor”-t Péter római katedrájával, minden évben különleges gonddal ünnepeljék meg:
a) Szent Péter székfoglalásának ünnepét (február 22.);
b) Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepét (június 29.);
c) a Pápa megválasztásának vagy legfőbb pásztori szolgálata kezdetének évfordulóját.

IV. FELHATALMAZÁSOK A BASILICA MINOR CÍMHEZ

1. A napot, amelyen nyilvánosan bejelentik, hogy a templomnak az Apostoli Szentszék a bazilika címet adományozta, készítsék elő és ünnepeljék meg megfelelő prédikációkkal, ima-virrasztásokkal, és más szertartásokkal, a cím ünnepélyes kihirdetését megelőző és követő napokban.

Ezekben a napokban a misét és a zsolozsmát lehet mondani a templom titulusáról vagy szentjéről, vagy arról a szent képről, amelyet különösen is tisztelnek abban a templomban, vagy a „helyi egyházért” vagy a „pápáért”, amennyiben nem ütközik eggyel sem a liturgikus napok rangsorában - I,1-4.; II,5-6. - felsoroltakkal (vö. Normae universales de Anno Liturgico et de Calendario, 59.).

A cím ünnepélyes kihirdetésének a napján a mise vehető a napról, vagy a fent említettek közül a liturgikus rubrikák szerint. A szertartás kezdetén, a Gloria előtt kerüljön felolvasásra az élő nyelvre lefordított apostoli bréve vagy a megadási határozat, amely a templomot bazilikává emeli.

2. A hívők, akik a bazilikát hívő lélekkel látogatják és ott valamely szent ünneplésben részt vesznek vagy legalább a Miatyánkot és a Hiszekegyet elimádkozzák, a szokásos feltételek mellett (gyónás, áldozás, és imádság a Pápa szándékára) teljes búcsúban részesülhetnek:
1) a bazilika felszentelésének évfordulóján;
2) a titulus liturgikus megünneplésének napján;
3) Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén;
4) a bazilika cím megadásának évfordulóján;
5) évente egy olyan napon, amelyet a hely ordináriusa határoz meg;
6) évente egy olyan napon, amelyet minden egyes hívő szabadon választhat meg.

3. A bazilika zászlóin, berendezésein és pecsétjén használható a pápai szimbólum, vagyis az „egymást keresztező kulcsok”.

4. A bazilika igazgatója, vagyis aki a bazilika élén áll, hivatalának gyakorlásakor használhat – a reverenda vagy a szerzetesi ruházata és a karing fölé – fekete színű mucétumot, piros szegéllyel, gomblyukakkal és gombokkal.

A Kongregáció székhelyéről 1989. november 9-én, a Lateráni Bazilika felszentelésének ünnepén.

EDUARDO MARTÍNEZ bíboros, prefektus
+ KADA LAJOS thibicai címzetes érsek, titkár

honlapkészítés: dupai